Tévétorrent

The Sinner

  • - svébis -
  • 2018. február 20.

Tévétorrent

A klasszikus detektívtörténet hat különböző irányból közelíthet a rejtély felé: ki a tettes, ki az áldozat, mikor vagy hol történt a bűntett, hogyan követték el, és az egyik legritkább változatban arra keresik a választ, hogy miért követték el a bűncselekményt. Ezt a dramaturgiát alkalmazza a nyolc epizódba sűrített The Sinner.

Egy hétvégi strandolás alkalmával a jámbor családanya látszólag minden ok nélkül halálra késel egy ismeretlent. Az eset egyértelmű, már ítélnék is el, ám a sors és egy nyúzott nyomozó közbeszól. Bill Pullmannak még a kínosan moralizáló belépőt („A természet kibillent az egyensúlyából”) is megbocsátja az ember, mert karcos hangjával és titokzatos hunyorgásaival erre a szerepre teremtetett – nem nyugszik, amíg meg nem kapja a miértre a választ, ám ahhoz rengeteg red herringen át vezet az út. És ez a The Sinner legnagyobb erőssége, hogy nem úgy haladunk egyik hamis nyomtól a másikig, hogy a nulláról kell újrakezdeni a nyomozást, inkább minden téves információ egy-egy újabb lépés az igazság felé, és a jelen bűnei mögött lassan kirajzolódik egy másik bűntény a múltból. Ez lenne tehát a sorozat valódi tétje, ám épp ezzel nem tud igazán élni, csak a kortárs thrillerek aránytévesztését másolja: többet ígér az elején, mint amennyit bevált. A rejtély maga és a nyomozás lényegesen izgalmasabb, mint a megoldás, és ezzel fordított hatást ér el: az eleje megdöbbentőbb, mint a zárlat. S lehet bármennyire jó a hangulat, bármennyire erőteljes a színészi jelenlét, ha a megoldást csak odakenik, az bizony bukó.

Magyar felirat: DennyKeh & Mr. Bishop & Taurusz

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.