Vörösek, feketék - The Affair

  • Greff András
  • 2014. december 30.

Tévétorrent

Az amerikai tévésorozatok mintha kezdenék felfedezni maguknak a történetmesélés mechanikájának korrodált csavarját, a megbízhatatlan elbeszélőt.

Idén tavasszal a True Detective-ben még csak érdekes, apró színfoltja volt ez a remegés az egyébként is tiritarka összképnek, a The Affairben azonban már teljes sebességre kapcsolhatnak a több szinten is a hazugságok hálójában kapálózó aktorok. Itt ugyanis nem csupán a nyomozó hatóság arca felé irányul a tudatos megtévesztés (mint a TD-ben), hanem az elbeszélők saját magukat is folyton átverik (jobbára öntudatlanul), hiszen házasságtörőkként nagyon nem mindegy nekik, hogy romlott vagy inkább csak esendő figurákként kerülnek-e ki végül az örvényből. Ez a játék a legfőbb oka annak, hogy a The Affair magabiztosan az ősz legizgalmasabb amerikai ajánlataként magasodhat (alulstimulált) nézői elé.

Dominic West és Ruth Wilson

Dominic West és Ruth Wilson

 

Egyébiránt elég kommersz munka. A figurák mindegyikét bombabiztosra építették: a csalárd férjnek egyenesen négy gyermeke van, hogy semmiképp ne merülhessen fel kérdés az erotikátlanított hétköznapjaival kapcsolatban, a vágy nyári ruhás tárgya pedig a tengerparti kisváros legtündöklőbb teremtése. Az ellenszenves alakok nem csupán bárdolatlanok, hanem botcsinálta drogkereskedők is, és nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy itt is előveszik a halott kisgyermek brit szériákból importált motívumát, ami napjaink sorozatiparának egyik legaljasabb fogása: nem csupán brutális tűzerejű bombázóról van szó a hatásvadászati hadviselésben, hanem bármikor bevethető motivációs eszközről is, amivel az érintett szereplőket gyakorlatilag bárhová el lehet vezetni olyankor, amikor az alkotóknak már tényleg semmi használható nem jut az eszükbe.

A The Affair mindezzel együtt is eltagadhatatlan vonzereje ugyanakkor nem csupán a figyelemre méltó narrációs trükközésből fakad, hiszen a frontvonalában szolgáló színészek lendülete is igen sokat hozzátold az összképhez. Mindhárman azt hozzák, amiben már kipróbáltnak számítanak: Ruth Wilson sérült, sötétkés, és akkora gravitációs vonzerőt termel, mint egy planéta (akárcsak a Lutherben), Maura Tierney mindennapi asszonyka és személyisége labirintusában rejtőzködő feladvány egyszerre (mint a Vészhelyzetben), Dominic West pedig saját sorsának lelkes aláaknázójaként sármoskodik végig az epizódokon (a Drótból hozott minta alapján). Vörösen lüktet körülöttük a tér, ami olyan ritka jelenség, hogy néző és vallatótiszt egyaránt a számottevő élvezetek lassan apasztandó forrásaként kezeli.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.