Nem értek egyet azzal, ha egy világverseny előtt az újságírók vagy a szurkolók kikiáltanak egy sportolót (arany-) éremesélyesnek. Természetesen van olyan, hogy ezt a versenyző, esetleg az edzője felvállalja, és ki meri jelenteni, hogy a felkészülése, az idei versenyeredményei és a formája alapján esélye van a dobogóra. Az úgy rendben van. Nekünk inkább reménykedni és drukkolni illik, mint kijelentgetni és jósolgatni. Utólag lehet elemezni, örülni, esetleg valamelyest csalódottnak lenni, de előre okoskodni egyszerűen nem fair azzal szemben, aki nap mint nap irgalmatlan munkát tett bele abba, hogy egyáltalán ott legyen egy vb-n, esetleg a döntőben.
| ||
Azért néha szomorú, hogy ez a magabiztosság általában hiányzik a magyar sportolókból. Egyszerűen nem merik felvállalni, ha jó formában vannak, ha úgy érzik, kiemelkedő eredményre lehetnek képesek – ez nálunk képmutatásnak minősül, nem önbizalomnak. Inkább szerényebbek, óvatosabbak és szeretnek nagyobb meglepetést okozni (már ha meglepetésnek számít, ha egy olimpiai bajnok vagy érmes a világbajnoki dobogón is ott áll). Csak utólag nehogy magyarázkodni kelljen. Márpedig itthon még egy ezüst- vagy egy bronzérmet is magyarázni kell, a negyedik, vagy 6. hely pedig kifejezetten ciki.
Az meg már egyenesen skandalum, ha valaki azt meri mondani, hogy elnézést, 3-5-10 éve ott vagyok minden nemzetközi versenyen, napi 5-6 órát töltöttem vízben (nem számolva a szárazföldi edzéseket) az elmúlt 10 évben, pihenőre van szükségem, vagy mondjuk adott évben nem csak az úszás köré építettem az életemet. Pedig bizony ilyen is van, csak ez nem vállalható kijelentés egy olyan élsportcentrikus országban, mint a miénk.
A sportban van olyan helyzet, hogy a versenyző edzett, felkészült, majd egyszerűen adott évben, adott napon vagy épp adott órában valaki vagy valakik jobbak nála. Minden világversenyen felbukkan egy-egy meglepetésember (aztán vagy eltűnik a süllyesztőben, vagy nem), tehetséges fiatal vagy épp sokadik virágzását élő nagy öreg. S ez még a jobbik eset. A rosszabb, amikor egy olyan technikai fejlesztés üti fel a fejét, amely nem minden versenyző számára elérhető (ilyenek voltak a csodadresszek 2007-ben, amikor az amerikaiak és az ausztrálok a 40 aranyból 29-et nyertek).
Ezt nem kell magyarázni. Azt viszont igen, ha valaki nem adja ki magából a maximumot. Ha mindenki tudja, a sportoló saját maga is, hogy ennél többre lett volna képes, mert például a karakószörcsögi húsvéti nyuszi emlékversenyen megúszta az idei év legjobbját, majd a vb-n ettől elmarad. Az igenis magyarázatra szorul és megérdemlik a szurkolók, az újságírók, hogy választ kapjanak a kérdéseikre.
Reméljük Barcelonában erről szó sem lesz.
Idén 15 magyar úszó küzd 8 napon át 40 döntős helyért, érmekért, világbajnoki címért. Meglepő, de tavaly az olimpián kétszer ekkora volt az úszócsapat. Olimpiai rutint viszont csak négyévente lehet szerezni, így Londonba érdemes volt kivinni a fiatalokat, hogy kicsit belekóstoljanak az ötkarikás játékok hangulatába. Idén a fiatal versenyzőknek számtalan lehetőségük adódik korosztályos világversenyen rutint és sikerélményeket szerezni, hiszen már túl vagyunk az ifjúsági Európa-bajnokságon, az ifjúsági olimpián, az Universiadén és még előttünk el egy ifjúsági világbajnokság is, amit a FINA augusztusban rendez.
Így Barcelonába olyan csapat utazott, melynek tagjai már évek óta stabil résztvevői a felnőtt világversenyeknek. Egyedül Pulai Bence és Balog Gábor számít világbajnoki újoncnak, Európa-bajnoki és olimpiai rutinja viszont már mind a kettőjüknek van. Ebből a csapatból szinte mindenkinek van esélye a középdöntőre, döntőre, így biztosan minden napra jut izgalom a jövő héten.
Fogalmi útmutató
Délelőttönként előfutamokat rendeznek, ahonnan a délutáni döntőbe vagy középdöntőbe lehet bejutni. A középdöntőben a legjobb 16 úszik, akik aztán másnap ússzák az adott szám döntőjét (tehát van egynapnyi pihenő); a döntőbe 8-an kerülnek. Azokban a számokban, ahol nincs középdöntő (ez a vb-n a 400-as, 800-as, 1500-as számok és a váltók), ott csak a legjobb 8 jut tovább az előfutamokból. A 400-as számokban még aznap megrendezik a döntőket (ezért osztanak érmeket már az első versenynapon is), míg 800-on és 1500-on egy nap pihenőt kapnak a versenyzők a futamok között.
Vasárnap este a 400 méteres női és férfi gyorsúszásban osztanak érmeket, illetve a 4×100-as gyorsváltók döntőit rendezik. Váltóban nem leszünk érdekeltek, de mindkét 400-as számban lesz magyar induló. A többi számban reggel a középdöntőért, este a döntőért megy a harc.
Az első nap magyar indulói
100 női pillangó – Verrasztó Evelyn
400 férfi gyors – Kis Gergő
200 női vegyes – Jakabos Zsuzsanna, Hosszú Katinka
50 férfi pillangó – Pulai Bence
400 női gyors – Kapás Boglárka
(Gyurta Dániel nem szerepel a 100 méteres mellúszás rajtlistáján)
