3 milliót fizet, aki komoly gímszarvasbikát lőne

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. november 1.

Vadonlakó

Idén ősszel október végéig 1266 gímszarvasbikát lőttek Zala megyében, majdnem kétszer annyit, mint tavaly.

 Rekorderedménnyel zárult a gímszarvasbika-vadászat Zala megyében – írja az MTI, Lázár Attilára, a a Zala Megyei Kormányhivatal vadászati és halászati szakügyintézőjére hivatkozva. Az őszi hónapokban elejtettek 1266 példányt, ami csaknem kétszer akkora vadászzsákmány, mint a tavalyi.

A tudósítás szerint a szeptember 1. és október 26. között bemutatott trófeák 64 százaléka (821 példány) kapott érmes minősítést: 125 arany, 348-348 pedig ezüst- és bronzérmes lett. A Zala-Jagd Vadásztársaság, valamint a Válickavölgye Vadászklub területén elejtett gímek trófeái kimagasló, 240,77 pontot értek el. A Zala megyében terítékre került tizennégy csúcspéldányt – a 230 pontot meghaladó gímszarvasbika-trófeákat – az Országos Trófeabíráló Testület (OTT) bírálja felül.

A szakszerűtlen elejtések aránya 5,7 százalék volt – ismertette a szakügyintéző.

A legnagyobb, 14,11 kilogramm trófeasúlyú, 12 éves bikát a Bagodi Vadásztársaság területén magyar vadász ejtette el szeptember 11-én. Győrvári Attila megyei fővadász tájékoztatása szerint a 11 kilogramm trófeasúly feletti gímbika kilövése – a vadászterület adottságainak függvényében –

átlagosan 3 millió forint „körül indulhat” Zalában.

Hozzátette: az árak az elmúlt tíz évben nem emelkedtek, a költségnövekedést (a kukorica, az üzemanyag árának emelkedését) a vadászati árjegyzék nem követte.

Győrvári Attila, aki egyben az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) megyei szervezetének titkára, közölte: az ősz első két hónapjában közel 1100 vadászati engedélyt adtak ki. A külföldi bérvadászok 85 százaléka Németországból, Ausztriából és Svájcból érkezett Zala megyébe, kisebb számban mexikói, belga, orosz és amerikai vadászok is jártak a zalai vadászterületeken.

A 2021/2022-es vadászatai évre 2700 hazai vadász váltott vadászjegyet.

Lázár Attila kitért arra is, hogy a gímszarvasok 70 százalékát külföldi bérvadászok ejtették el, míg tavaly a koronavírus-járvány alatt bevezetett utazási korlátozások miatt az őszi hónapokban a vadászok mindössze 41 százaléka érkezett külföldről. A gímszarvasbika-vadászatból és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokból a tavalyinál valószínűleg magasabb árbevételt érnek el idén a társaságok. A magas terményárak miatt viszont a kiadások összege is növekedhet, amely jelentősen befolyásolhatja a 2021/2022-es vadászati év eredményét – fejtette ki a szakügyintéző.

A februárban zárult (2020/2021-es) vadászati évben az 57 zalai vadászterület összárbevétele mintegy 2,28 milliárd forint, míg a kiadások összege 2 milliárd forint körül volt.

A vadászati hatóság a szeptembertől január végéig tartó időszakban 1932 gímszarvasbika elejtését engedélyezte. A kilőhető példányok 65 százaléka (1266 gímszarvasbika) október 26-ig terítékre került, ezért több vadásztársaság kérte (gímszarvasbikára és tarvadra) a kilövési kvóta emelését.

A február végéig tartó vadászati évben 7 ezer gímszarvas, 5300 őz kilövését engedélyezték, az állategészségügyi hatóság pedig 18 900 vaddisznó kilövését írta elő Magyarországon.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.