3 milliót fizet, aki komoly gímszarvasbikát lőne

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. november 1.

Vadonlakó

Idén ősszel október végéig 1266 gímszarvasbikát lőttek Zala megyében, majdnem kétszer annyit, mint tavaly.

 Rekorderedménnyel zárult a gímszarvasbika-vadászat Zala megyében – írja az MTI, Lázár Attilára, a a Zala Megyei Kormányhivatal vadászati és halászati szakügyintézőjére hivatkozva. Az őszi hónapokban elejtettek 1266 példányt, ami csaknem kétszer akkora vadászzsákmány, mint a tavalyi.

A tudósítás szerint a szeptember 1. és október 26. között bemutatott trófeák 64 százaléka (821 példány) kapott érmes minősítést: 125 arany, 348-348 pedig ezüst- és bronzérmes lett. A Zala-Jagd Vadásztársaság, valamint a Válickavölgye Vadászklub területén elejtett gímek trófeái kimagasló, 240,77 pontot értek el. A Zala megyében terítékre került tizennégy csúcspéldányt – a 230 pontot meghaladó gímszarvasbika-trófeákat – az Országos Trófeabíráló Testület (OTT) bírálja felül.

A szakszerűtlen elejtések aránya 5,7 százalék volt – ismertette a szakügyintéző.

A legnagyobb, 14,11 kilogramm trófeasúlyú, 12 éves bikát a Bagodi Vadásztársaság területén magyar vadász ejtette el szeptember 11-én. Győrvári Attila megyei fővadász tájékoztatása szerint a 11 kilogramm trófeasúly feletti gímbika kilövése – a vadászterület adottságainak függvényében –

átlagosan 3 millió forint „körül indulhat” Zalában.

Hozzátette: az árak az elmúlt tíz évben nem emelkedtek, a költségnövekedést (a kukorica, az üzemanyag árának emelkedését) a vadászati árjegyzék nem követte.

Győrvári Attila, aki egyben az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) megyei szervezetének titkára, közölte: az ősz első két hónapjában közel 1100 vadászati engedélyt adtak ki. A külföldi bérvadászok 85 százaléka Németországból, Ausztriából és Svájcból érkezett Zala megyébe, kisebb számban mexikói, belga, orosz és amerikai vadászok is jártak a zalai vadászterületeken.

A 2021/2022-es vadászatai évre 2700 hazai vadász váltott vadászjegyet.

Lázár Attila kitért arra is, hogy a gímszarvasok 70 százalékát külföldi bérvadászok ejtették el, míg tavaly a koronavírus-járvány alatt bevezetett utazási korlátozások miatt az őszi hónapokban a vadászok mindössze 41 százaléka érkezett külföldről. A gímszarvasbika-vadászatból és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokból a tavalyinál valószínűleg magasabb árbevételt érnek el idén a társaságok. A magas terményárak miatt viszont a kiadások összege is növekedhet, amely jelentősen befolyásolhatja a 2021/2022-es vadászati év eredményét – fejtette ki a szakügyintéző.

A februárban zárult (2020/2021-es) vadászati évben az 57 zalai vadászterület összárbevétele mintegy 2,28 milliárd forint, míg a kiadások összege 2 milliárd forint körül volt.

A vadászati hatóság a szeptembertől január végéig tartó időszakban 1932 gímszarvasbika elejtését engedélyezte. A kilőhető példányok 65 százaléka (1266 gímszarvasbika) október 26-ig terítékre került, ezért több vadásztársaság kérte (gímszarvasbikára és tarvadra) a kilövési kvóta emelését.

A február végéig tartó vadászati évben 7 ezer gímszarvas, 5300 őz kilövését engedélyezték, az állategészségügyi hatóság pedig 18 900 vaddisznó kilövését írta elő Magyarországon.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.