3 milliót fizet, aki komoly gímszarvasbikát lőne

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. november 1.

Vadonlakó

Idén ősszel október végéig 1266 gímszarvasbikát lőttek Zala megyében, majdnem kétszer annyit, mint tavaly.

 Rekorderedménnyel zárult a gímszarvasbika-vadászat Zala megyében – írja az MTI, Lázár Attilára, a a Zala Megyei Kormányhivatal vadászati és halászati szakügyintézőjére hivatkozva. Az őszi hónapokban elejtettek 1266 példányt, ami csaknem kétszer akkora vadászzsákmány, mint a tavalyi.

A tudósítás szerint a szeptember 1. és október 26. között bemutatott trófeák 64 százaléka (821 példány) kapott érmes minősítést: 125 arany, 348-348 pedig ezüst- és bronzérmes lett. A Zala-Jagd Vadásztársaság, valamint a Válickavölgye Vadászklub területén elejtett gímek trófeái kimagasló, 240,77 pontot értek el. A Zala megyében terítékre került tizennégy csúcspéldányt – a 230 pontot meghaladó gímszarvasbika-trófeákat – az Országos Trófeabíráló Testület (OTT) bírálja felül.

A szakszerűtlen elejtések aránya 5,7 százalék volt – ismertette a szakügyintéző.

A legnagyobb, 14,11 kilogramm trófeasúlyú, 12 éves bikát a Bagodi Vadásztársaság területén magyar vadász ejtette el szeptember 11-én. Győrvári Attila megyei fővadász tájékoztatása szerint a 11 kilogramm trófeasúly feletti gímbika kilövése – a vadászterület adottságainak függvényében –

átlagosan 3 millió forint „körül indulhat” Zalában.

Hozzátette: az árak az elmúlt tíz évben nem emelkedtek, a költségnövekedést (a kukorica, az üzemanyag árának emelkedését) a vadászati árjegyzék nem követte.

Győrvári Attila, aki egyben az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) megyei szervezetének titkára, közölte: az ősz első két hónapjában közel 1100 vadászati engedélyt adtak ki. A külföldi bérvadászok 85 százaléka Németországból, Ausztriából és Svájcból érkezett Zala megyébe, kisebb számban mexikói, belga, orosz és amerikai vadászok is jártak a zalai vadászterületeken.

A 2021/2022-es vadászatai évre 2700 hazai vadász váltott vadászjegyet.

Lázár Attila kitért arra is, hogy a gímszarvasok 70 százalékát külföldi bérvadászok ejtették el, míg tavaly a koronavírus-járvány alatt bevezetett utazási korlátozások miatt az őszi hónapokban a vadászok mindössze 41 százaléka érkezett külföldről. A gímszarvasbika-vadászatból és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokból a tavalyinál valószínűleg magasabb árbevételt érnek el idén a társaságok. A magas terményárak miatt viszont a kiadások összege is növekedhet, amely jelentősen befolyásolhatja a 2021/2022-es vadászati év eredményét – fejtette ki a szakügyintéző.

A februárban zárult (2020/2021-es) vadászati évben az 57 zalai vadászterület összárbevétele mintegy 2,28 milliárd forint, míg a kiadások összege 2 milliárd forint körül volt.

A vadászati hatóság a szeptembertől január végéig tartó időszakban 1932 gímszarvasbika elejtését engedélyezte. A kilőhető példányok 65 százaléka (1266 gímszarvasbika) október 26-ig terítékre került, ezért több vadásztársaság kérte (gímszarvasbikára és tarvadra) a kilövési kvóta emelését.

A február végéig tartó vadászati évben 7 ezer gímszarvas, 5300 őz kilövését engedélyezték, az állategészségügyi hatóság pedig 18 900 vaddisznó kilövését írta elő Magyarországon.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.