Bodrogi Gyula visszaszólt Brigitte Bardot-nak

A természet rendjében fenevadak vagyunk, ezt el kell fogadni – üzente a magyar színész a budapesti vadászati világkiállítást csepülő francia színésznőnek.

Az állatvédőként is ismert 87 éves francia színésznő  a minap üzent a budapesti Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás szervezőinek. Azt mondta többek közt, hogy a bolygó belefullad a kontrollálatlan népességnövekedésbe, az ökológiai egyensúly felborult, és a világot a barbárság hajtja uralma alá, „ti pedig mindeközben puszta ölési vágytól vezérelve vadászgattok. Hát, menjetek ti a jó büdös fenébe!”

A 24.hu a megrovás kapcsán idézi a Blikknek nyilatkozó Bodrogi Gyula színművészt, a Halhatatlanok Társulatának tagját, a világkiállítás nagykövetét, aki azt mondta, imádja Brigitte Bardot művészetét, de szerinte a színésznőnek nem kellene foglalkoznia a vadak védelmével: „majd mi védjük őket, és nem csak így, szóban!” A vadászszenvedélyéről is ismert magyar színész arról beszélt, hogy a természet rendjében az ember fenevad, mindenevő, ezt el kell fogadni. Arra utalva, hogy a vadászat nem csak a vadak elejtéséről szól, hanem gazdálkodás is, Bodrogi azt mondja, „Afrikában például, ott, ahol betiltották a vadászatot, kihaltak az állatok, mert ész nélkül irtották őket.”

 

 

 

 

 Az örök vitához, amely azt döntené el, a vadászat barbár mészárlás csupán vagy sem, hozzászólt a Back II Black gitárosa, Csejtei Tamás is, aki szintén vadász. Szerinte BB stílusa agresszív, mint a sötétzöldeké:  „Ha nem lenne vadászat, két év alatt egymilliósra nőne a vaddisznó-populáció, el lehet képzelni, mi lenne a következménye” – érvel a muzsikus.

A vadászati világkiállításon ma épp az állatvédelemről volt szó. A Nemzeti állatvédelmi program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, Ovádi Péter az MTI tudósítása szerint arról beszélt, a szakmai szervezeteknek, a civil állatvédőknek és a kormánynak együtt kell működnie. A miniszteri biztos szerint a civil állatvédők tevékenysége nélkülözhetetlen, és sokkal nagyobb eredményeket is elérhetnének, ha kiszámítható támogatás járna nekik. Önkéntesekből – mint mondta – nincs hiány, de stabil támogatás nélkül nehéz hosszú távra tervezni. A pályázati finanszírozás nem jelent állandó bevételt, miként az 1 százalékos adófelajánlások sem, ráadásul  sokszor nem oda kerülnek, ahol igazán szükség volna rá, hanem azokhoz, akik jobban reklámozzák magukat. A Nemzeti állatvédelmi program egyik legfontosabb eleme az állatvédők támogatása lesz, hogy ez a helyzet megváltozzon – tette hozzá.

Ovádi Péter azt ígérte, hogy a kormány a jogszabályok kidolgozásakor kikéri az állatvédők véleményét. A legfontosabb feladatok közül kiemelte az állatszaporítók elleni küzdelmet, a kutyaviadalokból kimentett állatok elhelyezését, a bántalmazott haszonállatok mentését. Utóbbit azért is fontosnak nevezte, mert az állatvédelem túlnyomó részben a társállatokkal foglalkozik, pedig - hangsúlyozta - a haszonállatok védelmével és a vadmentéssel foglalkozók is segítségre szorulnak. Összetett feladatnak nevezte az állatviadalok visszaszorítását is, hiszen biztosítani kell a kimentett állatok utógondozását, és olykor magukat az állatvédőket is védeni kell az ellenérdekeltektől.

Az állatvédők nevében a Noé Állatotthon Alapítvány képviselője szólalt föl, hangsúlyozva, hogy Magyarországon az állatvédelem még mindig nem elismert szakma, noha az elkötelezett szervezetek óriási tapasztalatot halmoztak föl, és a kedvtelésből tartott állatokon szinte kizárólag a civilek segítenek. Schneider Kinga a szabályozói hiányosságokra is felhívta a figyelmet, hiszen előfordult, hogy emiatt nem tudtak állatot menteni. Üdvözölte ugyanakkor, hogy a finanszírozási nehézségek megoldódhatnak, mivel szerinte egyéni felajánlásokra, eseti jelleggel érkező adományokra nem lehet biztonsággal építeni.

 Arról, hogy kinek szól és kinek nem a vadászati világkiállítás, ebben a cikkben írtunk:

A Bodrogi Gyulát ábrázoló fotó a világkiállításon készült, szombaton. Fotó: MTI/Illyés Tibor