Fekete-Győr András szerint kár, hogy másról sem szól ma a közélet, mint koordinációról, matekról, s hogy kire szavazzanak az emberek

Választás 2018

Bemutatkozott a Momentum ifjúsági szervezete. Igen, jól olvasták!

Ma délben „A Momentum bemutatja a Generációs Kiáltványát” címmel tartott sajtótájékoztatót Fekete-Győr András elnök és Nagy Károly, aki szintén elnök, a párt TizenX nevű ifjúsági szervezetének elnöke. A számunkra eddig teljesen ismeretlen szervezetről annyit tudhattunk meg, hogy tagjai a 18. életévüket még nem töltötték be, de aktivistaként már részt vettek a NOlimpia-kampányban is.

Fekete-Győr úgy kezdte, mint Doctor King: „Van egy álmom” – mely álom lényege, hogy mindazok, akik külföldön próbálnak szerencsét, visszatérnek egyszer, hogy minden erejükkel azon legyenek, hogy modernizálják Magyarországot. Az elnök szerint a kivándorlásban nem csak a negatívumokat kell belelátni, de kijelentette, hogy pártja azon dolgozik, hogy a jelenleg külföldön élők hazajöjjenek. „Ha egyszer hazajönnek, akkor

forradalmasítani fogjuk velük és a helyi megoldásokkal

a magyar gazdaságot, a társadalmat és a kultúrát” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ennek jegyében fogadták el az ún. Generációs Kiáltványukat.

„A mi generációnknak nem elcsépelt politikai ígéretekre van szüksége, hanem új megközelítésre, új ötletekre, hosszú távú tervezésre. Mi nem napokban, hetekben gondolkodunk, hanem években és évtizedekben, mert a mi generációnk másképp működik. Mi a valóság és a tények generációja vagyunk; az internet világában, az adatok és információk között nőttünk fel. Nekünk természetes, hogy ami nem működik, azt visszavisszük, lecseréljük vagy bojkottáljuk a céget, és nem várunk arra, hogy helyettünk más oldja meg a problémákat” – mondta Fekete-Győr, majd megjegyezte:

„A Generációs Kiáltvánnyal a Momentum kijelenti,

a mi generációnk nélkül nincsen jövő ma Magyarországon,

mi nem szeretnénk a múltba révedni és a múlt ideológiáival foglalkozni, hanem előretekintünk.”

false

 

Fotó: A szerző felvétele

 

„Olyan generáció vagyunk, akiket hidegen hagy a mellébeszélés, a digitalizációnak köszönhetően bármit megtanulhatunk, és bárhová elmehetünk. De mi nem szeretnénk elmenni, sőt arra buzdítjuk egymást is, hogy maradjunk itthon. Ahhoz, hogy szárnyaljon a kreativitásunk, hogy az elvándorlás helyett itthon alapítsunk családot, olyan körülményekre van szükségünk, amik motiválnak bennünket arra, egy olyan rendszerre van szükség, amelyben kétszeresen tudunk visszaadni minden nekünk nyújtott támogatást” – ezt már Nagy Károly, a TizenX elnöke mondta, aki egy füst alatt ismertette

„az adómentes fiatalság programját”

is. Ennek a lelke egy olyan megoldáscsomag lenne, amivel szerintük motiválhatók a fiatalok. Pályaválasztást ösztönző adókedvezmények; két év társasági adómentesség a 28 év alatti vállalkozóknak; vállalkozást segítő központok alapítása; a vállalkozási alapismeretek oktatása a középiskolában. A nagy cél pedig az lenne, hogy állami közreműködéssel Budapest Közép-Európa legnagyobb startup központjává váljon.

Mindehhez Fekete-Győr annyit tett hozzá, hogy kiáltványuk nem egy vállalkozásösztönző csomag, hanem egy jövőkép is, ami bemutatja, hogy a Momentum milyen fejlődési ütemet képzel el Magyarországon. Nos, ezek szerint

2020-ban minden fiatal ingyen

végezhetné el az első évet az egyetemen, minden külföldön élő magyar szavazhatna levélben, és minden állami szerződés mindenkinek hozzáférhető lenne a neten;

2025-ben bevezetnék az eurót,

egyetlen telefonos alkalmazással vagy kártyával használhatnánk az ország összes tömegközlekedési eszközét, mindenki hozzáférhetne az egészségével kapcsolatos adatokhoz, a törvényjavaslatokat pedig internetes vita előzné meg, és online is lehetne népszavazási kezdeményezést támogatni;

2030-ra Budapest Európa top 5 startup városa között

lehetne, minden magyar településen lenne közösségi tér, és akadálymentesítenék az összes közterületet, -hivatalt;

2050-re Magyarország szén-dioxid-kibocsátása nullára

csökkenne. „Mi azt akarjuk megmutatni, hogy van egy víziónk, egy reális tervünk, amiben lehet hinni hosszú távon” – szögezte le Fekete-Győr, aki kérdésünkre, hogy tíz nappal a választások előtt van-e értelme ezekről a nem is teljesen körvonalazott, több mint harminc évre előremutató víziókról beszélni, a következőt mondta:

„Másról sem szól a közélet, mint koordinációról, matekról, meg hogy kire szavazzanak az emberek. Ezek fontos dolgok, de szerintem kár, hogy jelenleg erről szól a magyar politika ahelyett, hogy meg lehessen szólaltatni a fiatalokat vagy az időseket különféle témákban. Szerintem a politizáláshoz hozzátartozik az is, hogy ilyenről beszéljünk – tíz nap ide vagy oda.”

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.