60 723 Magyarországon élő nemzetiségi állampolgár kérvényezte a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint, hogy az április 8-i országgyűlési választáson nemzetiségi szavazóként legyen névjegyzékbe véve, és az országos listán a nemzetiségi listára szavazhasson. Vagyis több mint hatvanezren döntöttek úgy, hogy nem pártlistára voksolnak.
Magyarországon jelenleg nemzetiségnek minősül a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán kisebbség, vagyis azok a magyar állampolgárok, akik e kisebbségek valamelyikéhez tartoznak. Azt, hogy ki tartozik egyik vagy másik nemzetiségbe, senki nem jogosult eldönteni, kizárólag attól függ, ki-ki milyen nemzetiségűnek vallja magát.
Aki egyszer kéri, hogy nemzetiségi listára szavazhasson az országgyűlési választásokon, az összes későbbi országgyűlési választáson is csak nemzetiségi listára szavazhat, pártlistára nem, mindaddig, amíg nem kéri, hogy töröljék az adott névjegyzékből.
| Nemzetiségi listát az országos nemzetiségi önkormányzatok állíthatnak. Azt, hogy kik lesznek a nemzetiségi jelöltek, akik a nemzetiségi listán szerepelnek, hány jelölt legyen (legalább 3-nak kell lennie), valamint hogy a jelöltek milyen sorrendben szerepeljenek a listán, az adott nemzetiség országos nemzetiségi önkormányzatának közgyűlése dönti el. A nemzetiségi lista állításához az adott nemzetiség választópolgáraként névjegyzékbe vett személyek legalább 1 százalékának ajánlása, de nem több mint 1500 ajánlás szükséges. |
Ha valamely nemzetiségi állampolgár mégis pártlistára szavazna, kérheti, hogy maradjon a nemzetiségi választói névjegyzékben, de töröljék, hogy a nemzetiségi listára szavaz, így bár szavazhat a nemzetiségi önkormányzati választásokon, de az országgyűlési választásokon a pártlisták közül választhat. (Az ez irányú igényeket április 6-án 16 óráig beérkezett kérelemmel kellett jelezni az adott település jegyzőjének.)
Ez azt is jelenti, hogy lényegében bárki meggondolhatta magát, ha a március 23-i névjegyzékbe vétel határidejének lejárta után észlelte, hogy nem sok értelme van a nemzetiségi listára szavazni, mert mandátumszerzésre így se, úgy se lesz elég szavazata, szószólója meg enélkül is lehet az adott nemzetiségnek. (Lentebb elmagyarázzuk, miért.)
Persze lehetőség van a nemzetiségi választói névjegyzékből való teljes törlésre is, így azonban értelemszerűen nem szavazhat majd az illető a nemzetiségi önkormányzati választásokon.
Miért jó ez?
A nemzetiségi listákról kedvezményes kvóta alapján juthatnak be a lista első helyén szereplő jelöltek az Országgyűlésbe. Ez azt jelenti, hogy az első képviselői helyet a nemzetiségek kevesebb szavazattal tudják megszerezni, mint a pártok. Az, hogy hány szavazat szükséges a mandátumszerzéshez, az adott évi országgyűlési választás részvételi arányától függ.
| Nemzetiségi választói matek Adott nemzetiségi lista mandátumhoz jutásának kiszámításához először összesíteni kell az összes országos listás szavazatot. Ez azon pártok listás szavazataiból jön össze, amelyek elérték az ötszázalékos küszöböt, valamint ugyanezen pártok töredékszavazataiból és a nemzetiségi listákra leadott voksokból. Ezt a szavazatszámot elosztják a kiosztható mandátumok számával, vagyis 93-mal, majd az eredményt tovább osztják néggyel. Az így kapott hányados egész része a kedvezményes nemzetiségi mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám. Amennyiben egy nemzetiségi listára ennyi vagy ennél több szavazat érkezett, az kap egy mandátumot, viszont akkor is csak egyet szerezhet, ha voksainak száma a kedvezményes kvóta többszöröse. |
A nemzetiségi képviselőknek – bár elméletben más képviselőkkel azonos jogaik vannak – várhatóan kisebb súlyuk lehet az Országgyűlés munkájában. A közösségük szempontjait megjeleníthetik, felszólalhatnak az üléseken, ha a Házbizottság úgy ítéli, hogy a nemzetiségüket érintő kérdésről van szó.
Eddig egyetlen alkalommal sem szerzett mandátumot egyik nemzetiség választott képviselője sem.
Ilyen esetben szószólót küldhetnek a nemzetiségek az Országgyűlésbe. A szószóló a nemzetiségi lista első helyén szereplő jelölt lesz, egyáltalán nem szavazhat az Országgyűlésben, és csak egyes esetekben szólhat hozzá a nemzetiségeket érintő vitákhoz.
Ám szószóló akkor is lesz az Országgyűlésben a nemzetiségeknek, ha az egész országban csupán egyetlen szavazatot adnak le az adott nemzetiségi listára.
Magyarországon az egy-egy nemzetiséghez tartozó, választásra jogosult lakosság száma nem túl nagy. A nagyobb létszámú nemzetiségek (mint a roma vagy a német) körében is nagy szavazási részvételre van szükség, hogy összegyűljön az egy képviselő bejuttatásához szükséges szavazat. Eddig erre nem volt példa, de minden jel szerint idén nagy esélye van a német nemzetiségnek, hogy képviselőjük mandátumot is szerezzen.
Betámadnak a hirtelen felsokasodott németek: 93 helyett 92 listás mandátumon osztozhatnak a magyar parlament pártjai
Egy hely Ritter Imréé.
De ki az a Ritter Imre?
A német nemzetiségi lista vezetője, Ritter Imre 2006-ban még a Fidesz és a KDNP jelöltjeként lett képviselő Budaörsön, később Wittinghoff Tamás polgármester kihívója volt az önkormányzati választáson.
2014-ben összesen 15 209 német nemzetiségű választópolgár kérte, hogy nemzetiségi listára szavazhasson. Ez akkor jócskán elmaradt a kedvezményes mandátumszerzéshez szükséges 22 022 szavazattól, ráadásul akkor (is) kevesebben szavaztak, mint ahányan a névjegyzékbe regisztráltak. 2018-ban 33 684 német nemzetiségi voksolna, így lényegében borítékolható, hogy Ritter Imre személyében a német kisebbség ott lesz a parlamentben, bár ha a négy évvel korábbinál magasabb lesz a választási részvétel idén, a kedvezményes mandátumhoz is több szavazat kell, mint korábban.
| A nemzetiségek nem egyéni országgyűlési képviselőjelöltet indítanak, ezért a listájuk – ellentétben a pártlistákkal – nem szerezhet töredékszavazatokat, vagyis a nemzetiségi lista töredékszavazatokból sem szerezhet további mandátumokat. |
A 2018-as országgyűlési választásokon az NVI adatai szerint 60 723 névjegyzékbe vett regisztrált nemzetiségi magyar állampolgár közül
158 bolgár
241 görög
2297 horvát
266 lengyel
33684 német
270 örmény
19 160 roma
800 román
913 ruszin
427 szerb
1685 szlovák
256 szlovén
566 ukrán
akar pártlista helyett nemzetiségi listára szavazni.
Eszerint 13 nemzetiségnek várhatóan lesz szavazati joggal nem rendelkező szószólója az új parlamentben, és nagy a valószínűsége (de azért biztosra nem vehető), hogy a német nemzetiség mandátumot is szerez.
(NVI, 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól, TASZ, MTI)
