Itt egy kamupárt, amelyik bevezetné a kötelező katonai kiképzést és leváltaná az ellenzéket

  • Gera Márton
  • 2018. március 13.

Választás 2018

Az országos listájuk gond nélkül összejött. De szerintük szó sincs semmiféle kamuról.

„Az Iránytű Párt elkötelezett abban, hogy minden magyar fiatal képes legyen megvédeni a hazáját, ha a szükség úgy hozza. Éppen ezért a programunk egyik sarkalatos pontja a kötelező katonai kiképzés néven futó programunk, ami alkalmassá tenné a fiatalokat arra, hogy meg tudják védeni a hazájukat” – mondja a YouTube-ra feltöltött videóban az Iránytű Párt elnöke, Schiller László. A 2017 februárjában bejegyzett párt nem adta alább az országos listánál, és 87 egyéni képviselővel vágott volna neki a választásnak, bár végül csak 39 jelöltet vettek nyilvántartásba.

Leváltanák az ellenzéket

A pártelnök neve ismerősen hangozhat: az egykoron a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) tisztjeként dolgozó Schiller vezetett pártot Új Baloldal néven, a Schmuck Andor-féle Magyarországi Szociáldemokrata Pártban (MSZDP) is politizált, majd amikor az megszűnt, Schiller már a Magyar Szociáldemokraták Pártjánál tűnt fel alelnökként. Új pártja honlapján azt állítja, hogy azért alapították meg a pártot, hogy „legyen ellenzéki alternatíva”. Ennek szellemében az Iránytű Párt egyik első közleményében jelezte is, hogy elsőként az ellenzék leváltására van szükség.

false

 

Fotó: Facebook/Iránytű Párt

„Azt semmiképpen sem lehet mondani, hogy kamupárt volnánk” – mondja telefonon a párt egyik elnökségi tagja kérdésünkre. Ezt a pártelnök is cáfolja, aki a Narancsnak küldött válaszban azt írta a párt komolyságát firtató kérdésünkre, hogy „ezt a kérdést még csak érteni sem szeretnénk, hiszen honlapunk a bizonyíték arra, hogy mennyi rendezvényünk és aktivitásunk volt az elmúlt időszakban”. Nos, a párt honlapján valóban találni fotókat rendezvényekről, ám a programjukról és a terveikről már annál kevesebbet lehet megtudni. A katonai kiképzésről a honlapon az alábbiakat olvasni: „a kiképzés költségeit az állam állná úgy, hogy az első, alapkiképzést biztosító időszakra a mindenkori minimálbér másfélszeresét adná. A második hónapot összesen 15, esetenként 48 órás, évenként két alkalommal járó kiképzéssel oldaná meg az Iránytű Párt. A 3K célja, hogy a Magyar Honvédség képes legyen a Magyar Köztársaság szuverenitásának és területi integritásának a megvédésére a szövetségi kereteken belül. Ehhez nyújtanának segítséget a kiképzett, katonaviselt felnőtt állampolgárok. A Kötelező Katonai Kiképzés bevezetését különösen indokolttá teszi a három éve tartó migránsválság is.”

A katonai kiképzés bevezetése mellett az Iránytű Párt többek között megreformálná a választási rendszert, „átképzést, átképzést, átképzést” folytatna, bevezetné a négynapos munkahetet és a kötelező szavazást az országgyűlési választásokon.

Kötelező katonai kiképzés

Uploaded by Iránytű Párt on 2018-01-24.

Amikor azt kérdeztük, hogyan oldanák meg az oktatás és az egészségügy helyzetét, Schiller azt írta: „e két terület problémáit a több cikluson keresztül hatalmon levő kormányoknak sem sikerült megoldaniuk. Ha úgy adódik, mi jóval kevesebb idő alatt kidolgozzuk a javaslatainkat a leendő koalíciós partnerünkkel.” Ennél bővebbet azonban a honlapjukon sem találni a fenti két területről, mindössze annyit írnak, hogy megállítanák a pénzkivonást az egészségügyből, és ezzel egyidejűleg kineveznének egy kormánybiztost, „egy felülfinanszírozott, tervszerűen fejlesztett, a beteg embert a középpontba helyező feladattal”, jelentsen bármit is mindez.

Schiller szerint egyébként a választáson rájuk „az elmúlt 20 év vesztesei” fognak szavazni, attól pedig nem tartanak, hogy nem érik el az 1 százalékot, ezért vissza kell fizetniük a kampánytámogatást. Schiller azt írta, ha mégsem lenne meg a szükséges szavazat, akkor sem volna gond a visszafizetés, mert „felelősen gazdálkodnak, és ez nem okozhat problémát”.

Már akadtak gondok

Érdemes megemlíteni, hogy a Heves megyei 3. számú választókerület választási bizottsága választási csalás gyanújával feljelentést tett a múlt héten, mert az Iránytű Párt egyik jelöltjének támogató aláírásainál felmerült, hogy a személyes adatokat egy adatbázisból szerezték, a támogatók tudta nélkül, és az aláírásokat egyetlen személy vitte fel az ívre, és szerezte meg az induláshoz szükséges 500 aláírást.

Az e héten már szerdától kapható nyomtatott Magyar Narancsban részletes összeállítást olvashatnak a kamupártokról. Kiderül például, miért nem jó az új, elvileg szigorított szabályozás, és megtudhatják, hogy melyik kamupárt elnöke mondta már 2014-ben is azt, hogy „jelentős motiváció volt a kampánypénz”.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.