Jelentősen megváltoztatta a magyarországi választás szabályait a Fidesz az elmúlt tizenkét évben. Nemcsak egyfordulóssá tették a szavazást, például „leszerelték” az eredményességi küszöböt abban a reményben, hogy a rendíthetetlen Fidesz-hívőkénél sokkal több lesz a politikából kiábrándultak száma, így ők csak legyintenek a választásra. „Valószínűleg készültek egy ilyen időszakra is a Fideszben. Most azonban minimális ennek a jelentősége, hiszen aligha lesz 50 százalék alatt a részvételi arány. Szinte biztos, hogy 60-70 körül alakul” – mondta a Narancs.hu-nak László Róbert, a Political Capital (PC) választási szakértője. Szintén a hatalom szavazatmaximálását célozta a győzteskompenzáció, ami töredékszavazatokhoz juttatja az adott választókerületben nemcsak a vesztes, hanem a nyertes pártot is. „Igaz, nagyon erősíti a győztest, de hát az eredmény nincsen kőbe vésve. Mindig annak kedvez, aki fölényesen megnyeri a választást. Ha az ellenzék az, akkor neki” – jegyezte meg a PC szakértője, akinek ugyanez a véleménye az egyfordulós választásról is, amit pedig mintha a Fidesz talált volna ki, saját magának. „Ez is a mindenkori legnagyobb pártot segíti, de ha úgy alakulna, hogy az ellenzék túlnő rajtuk, akkor már annak lenne jó. Igen ám, csak odáig el kell jutni! Na, az az út kanyargós a számára. Az igazi problémák nem a mandátumok megszerzésének mechanizmusában vannak, hanem alapvetően másutt keresendők.” László Róbert szerint
a legdurvább a kampányköltések közti különbség, hogy a Fidesz tizenkét éve nap mint nap, folyamatosan közpénzből kampányol.
Ezzel az ellenzék nem tudja felvenni a versenyt, egyszerűen a választók mintegy harmadához esélye sincs eljutni. Ez a médiabuborékra vezethető vissza - tette hozzá a választási szakértő.
Ám magában a választási rendszerben is akad néhány „finomság”. Ezek egy részére a Political Capital már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet. 2015-ös tanulmányuk több csoportba osztotta a Fidesz által módszeresen alakítgatott választási szabályokat.
Az elsőbe azok tartoznak, amelyek a „mindenkori relatív legnagyobb politikai erő” számára kedvezőek. Ilyen a győzteskompenzáción és a második forduló eltörlésén kívül – a parlament létszámának csökkentése fideszes módjaként – az egyéni választókerületek súlyának erősítése, arányuk növelése a listás helyek rovására. A győzelem kulcsa tehát még inkább a lehető legtöbb egyéni mandátum elnyerése.
A „mindenkori jobboldal számára kedvező” változtatások közé sorolta a PC a politikailag manipulált választókerületi térképet – azt inkább állandó, pártokon kívüli, szakértő testületre kellene bízni. Problémásnak tartja az elemző cég a külhoni magyar állampolgárok választójogának szabályozását, különös tekintettel a voksolási lehetőségek eltérő módjában (levélszavazatok vs. konzulátusok, itthoni vagy külföldi állandó lakcím függvényében). Ami a levélben szavazást illeti, felvetik továbbá, hogy elhunytak címére is eljuthatnak a szavazólapok – mivel a külhoniak voksoláshoz szükséges regisztráció tíz évig érvényes –, ami módot ad a visszaélésre. Az sem erősíti az eljárás hitelét, hogy titkos a külképviseleti névjegyzék és a levélben szavazóké. Észrevételezik emellett egyebek közt, hogy bizonytalan és túl hosszú a levélszavazatok útja a borítékok elküldésétől a számlásig. Ez a gond azóta sem szünt meg. Példa erre aktuálisan, hogy a Vajdaságban VMSZ-Fidesz-közeli önkéntesek kézbesítik a szavazólapokat, sőt kitölteni is „segítenek”, Erdélyben pedig szó szerint kidobták az ellenzéki voksok egy részét.
A levélszavazatok minimális számú mandátumot hoznak: legutóbb egy jött össze. Jóval többet most sem fog (csak listára szavazhatnak a határon túli magyarok), a PC becslései szerint legfeljebb kettőt. Azonban a kevéssel is lehet sokra menni: 2014-ban a levélben szavazó határon túli magyarok voksai is hoztak induláskor egyet a kétharmados többséghez.
Hét éve a PC felállított még egy kategóriát: azon szabályokét, amelyek hatása hosszú távon kiszámíthatatlan, de rövid távon a Fidesz malmára hajtja a vizet. Ilyen a kampányfinanszírozás és a jelöltállítás rendszere. Azóta tett arról a Fidesz, hogy mindkettő még inkább és tartósan kedvezzen nekik.
A jelöltállítás szabályait is folytonosan farigcsálta az elmúlt esztedőkben a kormányoldal, gondosan összedolgozva azokat törvénnyel, illetve a házszabállyal is. Így például azzal, hogy független jelölt már nem létezik, mindenki csak annak a pártnak a frakciójába ülhet be, amelynek embereként indult, avagy a közös listán szereplők egybetömörülve.
Ugyancsak a hosszú távon bizonytalanba forduló bizonyosságot látta a PC tanulmánya a kedvezményes nemzetiségi mandátum megszerzésének lehetőségében is. Sőt eleve voltak – és maradtak – fenntartásaik ennek szabályozásában. Egyrészt az, hogy e körben csak egyetlen listára lehet szavazni – ami fogalmilag eleve nem lehet választás. Másrészt lényegében két hazai nemzetiségnek van matematikai esélye parlamenti képviselőt állítani: a németeknek (akinek lett is képviselőjük) és a romáknak. Harmadrészt: az átlagosnál jóval kevesebb vokssal is teljes értékű mandátumot lehet szerezni. A német nemzetiségi képviselő rendszeresen a kormányoldallal szavazott. Egykor egyébként a Fidesz és a KDNP jelöljeként volt önkormányzati képviselő Budaörsön.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
