Semjén kifejtette, mi a különbség egy ukrán és egy muszlim menekült között

  • narancs.hu
  • 2022. március 1.

Választás 2022

Egy lakossági fórumon fejtegette a nézeteit a világról a miniszterelnök-helyettes.

Kazincbarcikán lépett fel egy kampányrendezvényen Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes, ahol egyebek mellett érintette az ukrán háború és a menekültek kérdését is.

A Telex beszámolója szerint Semjén szerint Ukrajna ügyében most azért támadják a magyar kormányt, mert korábban blokkolták Ukrajna felvételét a NATO-ba, pedig akkor nem volt más eszköz a magyar kisebbség jogfosztása miatt. Semjén szerint egyébként szükség van egy ütközőállamra az orosz birodalom és az Európai Unió között, Magyarország elemi érdeke, hogy legyen egy szuverén állam a szomszédban, és „ha Ukrajna NATO-tag lenne, most világháború lenne.”

Semjén a fórumon hosszan fejtegette a Fidesz ideológiáját, amely szerint a magát progresszívnek nevező mainstream Brüsszelben és az amerikai Demokrata Párt köreiben Washingtonban úgy képzeli el „a progressziót és a szép új világot”, hogy annak három lényegi pontja van: el kell tűnniük a nemzetállamoknak, a vallásoknak és a családoknak.

Semjén szerint viszont rájöttek, hogy maguktól nem fogják tudni megnyerni a választásokat és lebontani a nemzetállamokat, ezért „olyan külső erőt kell behívni, akik biztosan nem fognak integrálódni a nemzetbe. Ezért találták ki a migrációt. Különösen az iszlám migrációt.”

A KDNP-s politikus szerint

különbséget kell tenni az iszlamista migránsok és az Ukrajnából érkező menekültek között,

mert az Ukrajnából érkező ukránok, ruszinok és oroszok gyermekei már magyarul fognak beszélni, ha itt maradnak, és Semjén szerint senki meg nem mondja majd róluk egy generáció múlva, hogy nem magyarok.

„Az iszlám azonban egészen más” – véli a KDNP elnöke, és szerinte azért támogatják Brüsszelben „az iszlám inváziót Európa ellen, mert az iszlám soha nem fogja elfogadni a keresztény civilizációt, és az iszlám soha nem lesz se magyar, se lengyel, se cseh, se horvát” (tehát le fogja tudni bontani a nemzetállamokat).

Semjén szerint a muszlimokat nem lehet integrálni, mert ők nem akarják ezt, sőt, állítása szerint „ahol a muszlimok bizonyos létszám felett vannak, ott a nem muszlimok számára két lehetősége van: vagy áttérnek az iszlámra, vagy meghalnak”.

Azt is hozzátette, hogy szerinte Franciaországban vannak olyan városrészek, "komoly területek", ahol a francia jog már nem érvényesül, csak a sária, és hogy szerinte a ma élő francia generáció „az utolsó francia generáció, aki még francia életet élhet Franciaországban”.

Beszélt emellett arról is, hogy „brutális LMBTQ-lobbi” van, de a természet törvényeit nem lehet egy politikai divat kedvéért megváltoztatni, és hogy ha két férfi házasodhat, akkor hol van ennek a vége? „A magyar állam nem azért támogatja a házasság intézményét, hogy az állampolgárok szexuális önmegvalósítását finanszírozza. A családban születik a gyerek, aki fenntartja a nemzetet és a társadalmat” – fogalmazott. 

Azt is közölte, büszke arra, hogy az Országgyűlés elfogadta a javaslatát, amely szerint Magyarország a nemváltoztatást eleve kizárja, de ezt nem a kormány vagy a parlament találta ki, hanem az úristen. „A nő nő és a férfi férfi, mert a kromoszómája minden egyes sejtjében benne van.”

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot! 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.