Vélemény

Kövér László házelnök hétfőn kora este hivatalos dél-amerikai látogatásra utazott, de előtte jó sok mondatot itt hagyott nekünk.

Harc van megint, beleállás. Nem is akármilyen harc, kétfrontos, olyan igazán magyar: két pogány közt egy hazáért omlik ki. Nyugatról az EU, délről, keletről a bevándorlók szorongatják várunkat, de mi álljuk a sarat. Brüsszelnek megmondjuk, hogy legyen eztán, a betolakodókat meg hazavágjuk. Mert ez a legfontosabb dolgunk.

A holokauszt nem egy a tömeggyilkosságok történetében; egyedisége nem a zsidóságot változtatta meg, hanem az európai kultúra viszonyát önmagához.

Már rég nem történetünk két főszereplőjéről van szó. Mert holnaptól jöhet az utálatos kisdiákon bosszút álló tanító, az utasait megregulázó villamosvezető, az ellenlábasát gyomirtóval mérgező politikus. Vagy már itt is vannak. A fenyegetésbe fulladt darab fordítójának írása.

Ami ma Magyarországon zajlik, az az unió keretein belül megfogant minden aljasság és embertelenség prototípusa.

Amikor Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok budapesti nagykövete 2013 júliusában elhagyta Magyarországot, mindenki megkönnyebbült. Viszonya a kormányzattal erősen megromlott azt követően, hogy óvatosan, de hangot mert adni a washingtoni bírálatoknak az Orbán-rezsim sorozatos túlkapásai miatt.

Nem a halálbüntetésről van itt szó, vagy nem csak arról, az csupán egy „kommuniká­ciós fegyver”, ami annyi hasonlóval együtt a Habony–Orbán-arzenálból visszafelé sült el, pontosabban lő visszafelé megállíthatatlannak tetsző sorozatot.

A devizahitelesek néhány hete kapják azokat a leveleket, amelyekben a bankjuk tájékoztatja őket arról, hogy a tavaly novemberben elfogadott szabályozás értelmében mennyi pénz jár nekik vissza (ha jár), és mennyivel csökken (vagy nem csökken) a törlesztőrészletük ettől a hónaptól.

A jobb- és a baloldal politikai ösztöneit többek között úgy is osztályozhatjuk, hogy hol vagy miben keresik a politikai erőt. Rövidre zárva: a jobboldal a vezetőben, a baloldal a tömegben. Mondanunk sem kell, hogy ezek fölöttébb leegyszerűsített tételek, de nem alaptalanok.

Vajon létezhet az a pont, amikor a magyar színházi szakma azt mondja, hogy ebből elég volt? Vagy tényleg bármit meg lehet velük csinálni?

Kovácsy Tibor (1951–2015)

Azt a gumicsontot rágja a magyar, amit Habony kiplakátolt neki – ez is egy megfejtése a gyűlöletkampánynak. Csak hamis. E heti lapszámunk szerkesztőségi cikkében megírjuk miért az.

Snowden megnyilatkozásaiból kiolvasható, hogy nem nagyon érzi jól magát az orosz emigrációban, s az sem kétséges: jobb híján választotta ezt a megoldást. Ráadásul támogatni, s nem bírálni igyekszik a mostani amerikai törvénymódosító szemléletet.

1982. augusztus 13-án, pénteken a mexikói nemzeti bank likvid tartalékai teljesen kimerültek.