Ókovács és Blaskó nyílt színen alázott meg egy egész társulatot, de ez senkit nem zavar

  • Urfi Péter
  • 2015. június 12.

Publicisztika

Vajon létezhet az a pont, amikor a magyar színházi szakma azt mondja, hogy ebből elég volt? Vagy tényleg bármit meg lehet velük csinálni?

Vannak hülye nézők. Vannak bekiabálós nézők. A két halmaznak van metszete.

Mindazt a kellemetlenséget, amelyet a hülye bekiabálós nézők okozhatnak, a műszaknak, a társulatnak és a többi nézőnek kezelnie kell valahogy, meg kell találni az adekvát megoldást: tudomást sem venni róla, lepisszegni, vagy ha máshogy nem megy, kivezettetni a teremből. Előfordul az ilyen.

Az Újvidéki Színház Bánk bán-előadását is megzavarták agresszív és ostoba nézői bekiabálások, itt azonban minderre nem volt lehetőség. Ugyanis most maguk a rendezők, a hatalom birtokosai hőzöngtek a nézőtéren.

Ókovács: itt még a helyén maradt

Itt még a helyén maradt

Fotó: MTI

A Válasz.hu, az Origo és a Népszava tudósításából rekonstruálható, mi történt, mi csak a lényegre szorítkoznánk.

Az előadást interaktív jelenet zárta. „A játék lényege az volt, hogy a nézők akkor hagyják el a nézőteret, ha olyan kijelentést hallanak, amelynek valós bekövetkeztekor elhagynák Magyarországot. A 23 felvetés között volt olyan, hogy »650 forint lesz az euró«, de elhangzott még az is, hogy »embargó lenne Magyarország ellen«, »kilépnénk az unióból«, »NATO-bombázás lenne Magyarországon« vagy »félkatonai szervezetek tartanának etnikai tisztogatást az országban« stb.”

Egy idő után Ókovács Szilveszter, az operaház főigazgatója „felállt, és kiabálni kezdett: kifejtette, hogy szerinte inkább arról kéne megkérdezni a közönséget, hogy valóban erről szól-e Katona József Bánk bán című drámája, szerinte ugyanis a darab nem ilyen problémákat boncolgat”.

Ezután „Szigethy Gábor színháztörténész az erkélyről közbeszólt, és dilettánsnak minősítette az előadást”.

Blaskó Balázs, az egri Gárdonyi Színház igazgatója pedig „az egész játék végén tette hozzá, hogy szereti a hazáját, és akkor, ha mindez bekövetkezne, akkor kell csak igazán itthon maradni, és leginkább mindig itthon kell maradni”.

*

Szigethy két éve a Teátrumi Társaság megbízásából a POSZT egyik válogatója volt, korábban a Nemzeti Színház igazgatóváltásának hazug színjátékában volt mellékszereplő. De nála érdekesebb a két másik úr.

A Vidnyánszky Attila elnökölte Magyar Teátrumi Társaság (MTT) a POSZT egyik szakmai tulajdonosa. Blaskó és Ókovács a Teátrumi Társaság tagszínházainak igazgatói, és egyben a POSZT szakmai zsűrijének tagjai – kétszeresen is hatalmi pozícióból beszéltek tehát.

Hagyjuk most, mennyire bántó Blaskó kijelentése mindazoknak, akik a délszláv népirtások elől menekülve elhagyni kényszerültek a hazájukat. Hagyjuk most, milyen szellemi kvalitásokat jelez Ókovács kiabálása, ti. hogy valaki azt gondolja, ő aztán tudja, mi a darab üzenete és a szerző mondanivalója – mindenki más meg hülye, és kussoljon. Ez legyen a nevezett urak problémája, meg azoké, akiknek velük kell együtt dolgozniuk.

Ami ennél sokkal égetőbb kérdés, hogy vajon mikor jön el az a pont, hogy a magyar színházak megunják a folyamatos megaláztatást, és otthagyják ezt a fesztivált, amelyet Vidnyánszky Attila elfoglalt, és a saját képére formált. Most a zsűri két tagja, két nyíltan kormánypárti hatalmasság zavarta meg az előadást. Mert nem tetszett nekik. Ha legközelebb feláll valaki a Teátrumi Társaság vezetői közül és fél óra után kiürítteti a termet, az már elég durva lesz? Vagy ha egy másik lángeszű rendező előre megmondja, hogyan kell értelmezni a klasszikus darabokat? Vagy csak kihúzat pár sort? És ha mindezekért senki nem kér bocsánatot, az elég felháborító lesz?

Vagy akkor is azt fogják mondogatni maguk elé a tisztelt művészek, hogy nekik a közönség a fontos és a szakmaiság?

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.