Ókovács és Blaskó nyílt színen alázott meg egy egész társulatot, de ez senkit nem zavar

  • Urfi Péter
  • 2015. június 12.

Publicisztika

Vajon létezhet az a pont, amikor a magyar színházi szakma azt mondja, hogy ebből elég volt? Vagy tényleg bármit meg lehet velük csinálni?

Vannak hülye nézők. Vannak bekiabálós nézők. A két halmaznak van metszete.

Mindazt a kellemetlenséget, amelyet a hülye bekiabálós nézők okozhatnak, a műszaknak, a társulatnak és a többi nézőnek kezelnie kell valahogy, meg kell találni az adekvát megoldást: tudomást sem venni róla, lepisszegni, vagy ha máshogy nem megy, kivezettetni a teremből. Előfordul az ilyen.

Az Újvidéki Színház Bánk bán-előadását is megzavarták agresszív és ostoba nézői bekiabálások, itt azonban minderre nem volt lehetőség. Ugyanis most maguk a rendezők, a hatalom birtokosai hőzöngtek a nézőtéren.

Ókovács: itt még a helyén maradt

Itt még a helyén maradt

Fotó: MTI

A Válasz.hu, az Origo és a Népszava tudósításából rekonstruálható, mi történt, mi csak a lényegre szorítkoznánk.

Az előadást interaktív jelenet zárta. „A játék lényege az volt, hogy a nézők akkor hagyják el a nézőteret, ha olyan kijelentést hallanak, amelynek valós bekövetkeztekor elhagynák Magyarországot. A 23 felvetés között volt olyan, hogy »650 forint lesz az euró«, de elhangzott még az is, hogy »embargó lenne Magyarország ellen«, »kilépnénk az unióból«, »NATO-bombázás lenne Magyarországon« vagy »félkatonai szervezetek tartanának etnikai tisztogatást az országban« stb.”

Egy idő után Ókovács Szilveszter, az operaház főigazgatója „felállt, és kiabálni kezdett: kifejtette, hogy szerinte inkább arról kéne megkérdezni a közönséget, hogy valóban erről szól-e Katona József Bánk bán című drámája, szerinte ugyanis a darab nem ilyen problémákat boncolgat”.

Ezután „Szigethy Gábor színháztörténész az erkélyről közbeszólt, és dilettánsnak minősítette az előadást”.

Blaskó Balázs, az egri Gárdonyi Színház igazgatója pedig „az egész játék végén tette hozzá, hogy szereti a hazáját, és akkor, ha mindez bekövetkezne, akkor kell csak igazán itthon maradni, és leginkább mindig itthon kell maradni”.

*

Szigethy két éve a Teátrumi Társaság megbízásából a POSZT egyik válogatója volt, korábban a Nemzeti Színház igazgatóváltásának hazug színjátékában volt mellékszereplő. De nála érdekesebb a két másik úr.

A Vidnyánszky Attila elnökölte Magyar Teátrumi Társaság (MTT) a POSZT egyik szakmai tulajdonosa. Blaskó és Ókovács a Teátrumi Társaság tagszínházainak igazgatói, és egyben a POSZT szakmai zsűrijének tagjai – kétszeresen is hatalmi pozícióból beszéltek tehát.

Hagyjuk most, mennyire bántó Blaskó kijelentése mindazoknak, akik a délszláv népirtások elől menekülve elhagyni kényszerültek a hazájukat. Hagyjuk most, milyen szellemi kvalitásokat jelez Ókovács kiabálása, ti. hogy valaki azt gondolja, ő aztán tudja, mi a darab üzenete és a szerző mondanivalója – mindenki más meg hülye, és kussoljon. Ez legyen a nevezett urak problémája, meg azoké, akiknek velük kell együtt dolgozniuk.

Ami ennél sokkal égetőbb kérdés, hogy vajon mikor jön el az a pont, hogy a magyar színházak megunják a folyamatos megaláztatást, és otthagyják ezt a fesztivált, amelyet Vidnyánszky Attila elfoglalt, és a saját képére formált. Most a zsűri két tagja, két nyíltan kormánypárti hatalmasság zavarta meg az előadást. Mert nem tetszett nekik. Ha legközelebb feláll valaki a Teátrumi Társaság vezetői közül és fél óra után kiürítteti a termet, az már elég durva lesz? Vagy ha egy másik lángeszű rendező előre megmondja, hogyan kell értelmezni a klasszikus darabokat? Vagy csak kihúzat pár sort? És ha mindezekért senki nem kér bocsánatot, az elég felháborító lesz?

Vagy akkor is azt fogják mondogatni maguk elé a tisztelt művészek, hogy nekik a közönség a fontos és a szakmaiság?

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.

Választhat szegény

„Köszönöm, hogy Önökkel tölthettem egy napot!” – írta tavaly februári Facebook-bejegyzésében Novák Katalin, amikor látogatást tett Tiszabőn, a legszegényebbek közé sorolt falvak egyikében.

Akire rámondják

Magyar Péter feljelenti Orbán Viktort – lelke rajta, a jobboldalon mindig is nagy becsben tartották az ország hagyományait, az ilyesminek tényleg van itt csőstül (ti. hagyománya). Amíg viszont tövig rágjuk a körmünket, hogy a tisztelt hatóságok hazavágják-e a miniszterelnököt az aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásaiért, a feljelentés tartalmi része módot ad mindannyiunknak egy pillantást vetni jelen közállapotainkra. Továbbá a jövő kecsegtető ígéreteire is.

Muszkavezetők

Múlt hétfőn egy pilisi lakossági fóruma után a 444 újságírója megkérdezte Szijjártó Péter külügyminisztert, hogyan hatolhattak be az orosz állam támogatta hekkerek – egyszerűbben: az orosz titkosszolgálatok – a Külügy­minisztérium informatikai rendszerébe. Az érdeklődés közvetlen oka az volt, hogy nem sokkal előtte Orbán Viktor kijelentette, mind technikai, mind humán szempontból Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere.

Lövés a lőporos hordón

Május 15-én Handlovában (Nyitrabánya) egy merénylő, bizonyos Juraj Cintula lövéseket adott le Robert Ficóra. Ezek közül legalább egy olyan súlyosnak bizonyult, hogy napokig miniszterelnöke életéért kellett szorítania Szlovákiának. A tettest a helyszínen elfogták, a besztercebányai kórházban kezelt kormányfő a hírek szerint túl van a közvetlen életveszélyen. Szlovákián a merénylet után politikai káosz lett úrrá.

Könnyű kézzel

A Fővárosi Törvényszék mintegy öt éven át zajló tárgyalássorozat után 2024. február 8-án hirdetett első fokon ítéletet a negyed évszázada történt Fenyő-gyilkosság ügyében. Gyárfás Tamás „bűnsegédként” hét év fegyházbüntetést kapott.