Kész-e Amerika felülvizsgálni a Snowden-ügyet?

  • Ara-Kovács Attila
  • 2015.06.09 08:40

Publicisztika

Snowden megnyilatkozásaiból kiolvasható, hogy nem nagyon érzi jól magát az orosz emigrációban, s az sem kétséges: jobb híján választotta ezt a megoldást. Ráadásul támogatni, s nem bírálni igyekszik a mostani amerikai törvénymódosító szemléletet.

Akár szimbolikusnak is tekinthető, hogy szinte napra pontosan két évvel azt követően, hogy Edward Snowden volt CIA-alkalmazott elmenekült az Egyesült Államokból, s menedékeinek első állomásán, Hongkongban (2013. május 20-án) újságírók – és ellenérdekelt kémszervezetek – elé tárta az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által foganatosított széles körű lehallgatások tényét, Amerikában csendben hozzáláttak a nemzetbiztonsági törvény (Patriot Act) reformjához.

A Patriot Actet 2001. szeptember 11-e hívta életre, s olyan széles körű és alapos ellenőrzést írt elő az Egyesült Állam határain – illetve természetesen annak egész területén –, amely milliók életét keseríti meg azóta is. Nem véletlen, hogy Barack Obama első, 2008-as elnökválasztási kampányának egyik üzenete épp az volt, hogy elnöki ténykedésének kiemelt elemeként megváltoztatja, sőt – ha lehet – eltörli a törvényt. Nos, azóta hét év telt el, a Patriot Act pedig – köszöni szépen – nagyon jól megvolt.

És nem véletlenül. Ha meg is keserítette milliók életét, számtalan életet meg is mentett: a törvény elfogadását követően komolyan szervezett terrorcselekményt nem sikerült az Egyesült Államokban elkövetnie senkinek. Amelyek pedig megtörténtek – így a bostoni robbantás –, azokat semmilyen törvény sem tudta volna megakadályozni. Sőt nincs olyan hét, amikor ne hallanánk arról, hogy az FBI idejekorán le ne leplezne még jócskán a tervezési fázisban lévő merényletkísérleteket.

Az „évforduló” kapcsán Snowden több vezető nyugati lapban is publikált cikkben és interjúkban emlékeztetett rá, hogy a törvény megváltoztatása az ő fellépésének köszönhető. Nehéz megmondani, hogy ez tényleg így van-e, de annak ellenére, hogy a volt CIA-alkalmazott „kiugrását” korábban és most is elítélem, s a legsúlyosabb árulásként fogom fel, hajlok rá, hogy elismerjem fontos, egyedi és a végső eredményét tekintve hasznos szerepét a Patriot Act jelenlegi változásában.

A törvény ugyanis a jelenlegi formájában már egyáltalán nem illeszkedik ahhoz a valósághoz, amely a 2001-eshez képest alaposan megváltozott. A terrorizmus, elsősorban amerikai viszonylatban, láthatóan visszaszorult, a technológiai fejlődés pedig lehetővé tette, hogy már eleve leszűkítsék azok körét, akik potenciális veszélyt jelenthetnek. A jövőbeni lehallgatások pedig elsősorban őket célozzák meg, vagyis az NSA az új törvény értelmében felhagy azzal, hogy gyakorlatilag mindenkit lehallgasson. Ez már csak azért is előnyös, mert így egyszerűbb számára a tájékozódás. Korábban naponta, válogatás nélkül több millió beszélgetést, SMS-üzenetet, e-mailt és olyan bejegyezéseket rögzítettek, amelyek a közösségi médiafelületeken keletkeztek. Ezek átrostálása szinte lehetetlen feladatnak bizonyult. Az új törvény pedig számol azokkal az új technológiai lehetőségekkel, melyek révén csak akkor történik rögzítés, ha bizonyos kulcsszavak elhangzanak, illetve ha olyan hálózatokon át történik a kommunikáció, amelyek önmagukban is veszélyforrást jelentenek. Ha valaki például Szíriából kezdeményez ma hívást, már eleve biztos lehet benne, hogy számos titkosszolgálat rögzíti a beszélgetést.

Snowden mostani megnyilatkozásaiból kiolvasható, hogy nem nagyon érzi jól magát az orosz emigrációban, s az sem kétséges: jobb híján és nem meggyőződésből választotta ezt a megoldást. Ráadásul támogatni, nem pedig bírálni igyekszik a mostani amerikai törvénymódosító szemléletet. Nem lennék meglepve, ha valamilyen formában Washingtonban is felülvizsgálnák az ügyét, s olyan javaslat, majd megállapodás születnék, amely feloldaná a máig létező, s nem csak Snowdennek, de az Egyesült Államoknak is kellemetlen konfliktust.

Már csak azért is, mert ez az Oroszország és a Nyugat közötti növekvő ellentétek közepette új, semmiképp sem kívánt színezetet kaphat. Ráadásul leválasztható lenne Snowden ügye a szélhámos Julian Assange-éról, ami az amerikai férfi számára mindenképpen méltányos és emberileg érthető megoldás lenne.

A szerző a DK elnökségi tagja.

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.

Nem szentírás

  • Balogh Magdolna

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

A hetedik napon

A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.

A nemlét sűrűsége

  • Radics Viktória

Fantasztikusan érdekes Lanczkor Gábor új könyve. Műfaját tekintve talán a „prózaversek” megjelölés áll legközelebb e több mint kétszáz szövegdarabhoz; én temetőjáró könyvnek nevezem a Sarjerdőt, poétikailag pedig a norvég Edvard Grieg Lyriske stykker (Lyric Pieces) című, tíz könyvbe sorolt, naplófolyamot képező zongoradarabjaihoz közelítem; ezek negyven év termését tartalmazzák szépen összekomponálva a 19. század második feléből. Ahogy a szóló zongorafutamok, úgy a Sarjerdő is egészében érvényes.

Emígy

Önéletrajzi ember – Szerb Antal találóan és evidens módon így jellemezte Goethét (egyszersmind Saint-Simon herceget és Proustot), s ez a megfogalmazás okvetlenül ráillik Granasztói Pálra (1908–1985) is.

Tárgyversek során

  • Domsa Zsófia

„Meg akarom neked mutatni a világot, a maga valóságában, ahogy itt van a szemünk előtt, folyamatosan. Csak így tudom én magam is felfedezni” – írja Knaus­gård a születendő lányának szóló levélben, amelyet a könyvben háromszor húsz rövid esszé követ.