Vélemény

Máté Gábor Tim Robbins-szinkronja több mint zseniális, és bőven van olyan jó, mint az eredeti.

A csúcspopulista Orbán csak királysága kilencedik évében hajolt le a népiesség csodafegyveréért, hogy meghirdesse a nyílt kultúrkampfot.

Nemzedékem közgazdászai hosszú ideig a magántulajdon bűvöletében éltek: a „létező” szocializmus visszásságai arra tanítottak minket, hogy az államnál aligha lehet rosszabb tulajdonost találni. A vezetők politikai lojalitás alapú kinevezése és az aktuális kormányzati elvárásoknak való megfelelési kényszer óhatatlanul rontja az állami cégek hatékonyságát, ami – éppen a közösségi tulajdon miatt – halmozódó társadalmi veszteségekkel jár.

Donald Trump hétvégi performanszára a kanadai G7 csúcson sajnos tényleg nem lehet mást mondani, mint hogy vagy egy nagy hülyével van dolga a világnak, akinek fogalma sincs arról, hogy mit művel, és ez nem jó, vagy azt, hogy épp ellenkezőleg, az elnök pontosan tisztában van a cselekedeteivel, és akkor az a baj.

Emlékeznek a Vörösre? Vagy a többiek, Ficsúr, Tuskó, Túró… megvannak? A Vörös ronda kis szeplős rohadék volt, verte szegényt az isten két kézzel, bizonyosan azt próbálta visszaadni, leverni bárkin, aki szembejött, amikor felvisított, hogy: „Könyörgöm, akasszuk föl!”

Az Alkotmánybíróság két múlt heti végzésével felfüggesztette a lex CEU és a civiltörvény alkotmányossági felülvizsgálatát. (Ha olvasóink elveszítették volna a fonalat: a szóban forgó, még a múlt év tavaszán elfogadott civiltörvény regisztrációra és külföldről támogatott státuszuk feltüntetésére kötelezte az évente legalább 7,2 millió forintnyi külföldi forrást felhasználó szervezeteket, mindenféle szankcióval fenyegetve ennek elmaradását.)

Lehet a sorok közé rejteni a mondandót vagy bezárni a bazárt.

A negyedik Orbán-kormány demográfiai központú kormányzást ígért. Örülök, hogy a kormányzat ezt állítja munkája centrumába, de – és már most lelövöm a poént – ezzel a szemlélettel és ezzel a nemzetfelfogással semmilyen pozitív eredményt nem fog elérni.

Viszonylag széles körben terjed a nézet, hogy most már Európában is Orbán Viktor fújja a passzátszelet, vagy mindjárt ő fogja fújni.

Hol vannak a városvédők, a zsurnaliszták, az építészek, a víz, föld, levegő munkacsoportok?

Immár törvényesen nem készül hangfelvétel a kormányülésekről. Miért is nem?

Senkise próféta meghívást kapott tágabb pátriájába, Miskolcra (a szűkebb Tolcsva), a megyei könyvárba, egy felolvasásos beszélgetésre. Nocsak! Mégis próféta leszek saját pátriámban?, gondolta Senkise a Keletiben, a 4. vágány előtt kortyolva az Unicumot.

Megint Rejtőt hallgatok a kocsiban: a Három testőr Afrikában után most épp a Piszkos Fred közbelép megy. A nagy röhögésből magamhoz térve azon merengek, miért tetszik nekünk ez a szöveg még ma is. Lehet, hogy a poénokon és a nosztalgián túl van valami aktuális Fülig Jimmy, Csülök és a többiek történeteiben? Tulajdonképpen miről szólnak Rejtő Jenő rongyosra olvasott könyvei?

Nagy ünnepség színhelye volt a hétvégén a Moszkvai Állami Csajkovszkij Konzervatórium! A magyar állam egy igazi, tőrőlmetszett Bogányi-zongorát adományozott – tartós használatra – az intézménynek!