„A teremtésvédelem nem nemzetiségi feladat”

Belpol

Beleszólhatnak-e a nemzetiségi szervezetek a nemzetiségi rendszer működésébe? Elvárhatják-e, hogy a nemzetiségi pályázatok döntési mechanizmusa a meghirdetett elbírálási szempontokkal összhangban legyen? Vagy kimondhatnak-e olyat, hogy a „teremtésvédelem” nem nemzetiségi feladat? Nyílt levelében ezeket a kérdéseket tette fel Purosz Alexandrosz szegedi görög nemzetiségi képviselő, a helyi görög kulturális egyesület vezetője Soltész Miklós államtitkárnak és a Bethlen Gábor Alapítvány vezérigazgatójának.

Levelét annak kapcsán fogalmazta meg, hogy a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Államtitkársága megbízásából a nemzetiségek kulturális támogatására szóló pályázatokat a Bethlen GáborAlapkezelő Zrt. (BGA Zrt.) hirdeti meg. A pályázat célja a nemzetiségi kulturális kezdeményezések felkarolása és egyéb szempontok mellett a „nemzetiségek teremtésvédelem érdekében végzett tevékenységek támogatása”. A nemzetiségi önkormányzatok és intézményeik jogosultak a pályázatok beadásra, amelyre a rendelkezésre álló forrás 500 millió forint. Tekintve, hogy ez az összeg több ezer nemzetiségi szervezet, valamint egyházak projektjeit hivatott támogatni, aligha nevezhető jelentősnek. Fontos megjegyezni, hogy azok a nemzetiségi pályázatok élveznek előnyt, amelyek az egyházakkal karöltve valósulnak meg (lásd: teremtésvédelem). E nehezen megfogható és definiálható fogalomról tavaly külön cikkben számoltunk be.

 „A Nemzetiségi Támogatási Albizottság szakmai bírálata alapján a Nemzetiségi Támogatási Bizottság döntési javaslatot terjeszt fel jóváhagyás céljából a Miniszterelnökség részére. (…) A benyújtott pályázatokról a Miniszterelnökség jóváhagyása alapján az Alapkezelő dönt” – olvasni az elbírálási folyamatot ismertető anyagban.

Purosz Alexandrosz ennek nyomán azt kérdezte Soltész Miklóstól és Erdélyi Rudolf Zalántól, a BGA Zrt. vezérigazgatójától, hogy megismerhetők-e a benyújtott pályázatok értékelései és az erre adott pontszámok. A nemzetiségi képviselő egyben olyan anomáliákra hívta fel a figyelmet, hogy volt olyan rendezvény, amely nem kapott támogatást, ellenben pályázati forrást kaptak olyan szervezetek, amelyek a támogatásban nem részesülő eseményen való részvételre pályáztak. Azt is jelezte, volt olyan projekt, amely annak ellenére sem részesült támogatásban, hogy több évtizedes hagyományra tekint vissza, amelyhez kiadványok kapcsolódnak és az adott közösség osztatlan elismerését vívta ki.

A képviselő kíváncsi volt arra is, hogy a teremtésvédelem hogyan hozható összefüggésbe nemzetiségi feladatokkal és tekinthetők-e az egyházak nemzetiségi szervezetnek. Majd azt firtatta, miért élveznek előnyt az egyházakkal közösen megvalósított projektek. Végül azt kérdezte, nem sérül-e a nemzetiségi szervezetek szuverenitása, ha az állam a nemzetiségi identitás fenntartásán túlmutató vallási tevékenység végzésére vagy az egyházakkal való együttműködésre motiválja azokat, illetve ha nemzetiségi közfeladatokat egyházakkal végeztet.

„A nemzetiségi közösségek részére jelentős keretösszegű pályázati források állnak rendelkezésre a civil szervezeteik kulturális programjaira, a hagyományok megőrzésére, nyelvoktatásra vagy anyanyelvi táboroztatásra. A pályázók száma pedig évről évre nő, és többezres nagyságrendben érkeznek az igények” – írta a Soltész Miklós vezette államtitkársággal egyeztetett válaszában a BGA Zrt. vezetője. Erdélyi Rudolf Zalán hozzátette, fontos kiemelni: a nemzetiségekhez kapcsolódó egyházi közösségek és a szakrális intézmények az identitás megőrzésében, a közösségek megmaradásában és a nyelvhasználatában – nemzetiségi nyelvű szentmisék, istentiszteletek – egyaránt fontos szerepet töltenek be. Az is szerepel a válaszban, hogy a szomszédban zajló háború és a szankciók a magyar gazdaságban is éreztetik hatásukat, ezért a forráselosztásban elsőbbséget élveznek a nemzetiségi közoktatási intézmények.

„Ez minden, de nem érdemi válasz, arról nem beszélve, hogy kérdéseim java részére nem érkezett semmilyen visszajelzés” – mondta a Narancs.hu-nak Purosz Alexandrosz. Hozzáfűzte, hogy az elmúlt időszakban sok kísérletet tettek a valódi párbeszédre, mert erre volna szükség a Miniszterelnökség, a BGA Zrt. és a nemzetiségi önkormányzatok között, ám minden jel arra mutat, hogy itt nemhogy véleményt nem szabad mondani, hanem kérdezni sem lehet. „Ott tartunk, hogy aki kimondja, a teremtésvédelem nem nemzetiségi feladat, az nem nyerhet pályázati pénzt” – nyilatkozta portálunknak a szegedi görög nemzetiségi képviselő. Jelezte azt is, a települési nemzetiségi önkormányzatok állami és pályázati támogatása hat éve változatlan. Ez azt jelenti, hogy egy települési nemzetiségi önkormányzat éves működési támogatása 1 millió 40 ezer forint. Viszont megerősítette a BGA vezérigazgatója válaszának azt a részét, hogy az állam a nemzetiségi fenntartású oktatási intézmények finanszírozására fekteti a hangsúlyt.

(Címlapképünkön: Soltész Miklós beszél a nagyvenyimi Nagyboldogasszony-templomban. Fotó: MTI/Vasvári Tamás)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.