Vélemény

Kedden este hatkor, lapzártánk végső szakaszában az az utolsó hír, hogy a rendőrség „arra kéri” a Margit híd tüntetőit, hogy engedjék át a villamost. A tüntetők – maroknyian – azt mondják, hogy nem.

Mi lehet az a „kiemelt kormányzati érdek”, ami miatt rapid módon ki kellett csinálni a katát mint adózási formát? Mert hogy erre hivatkozott az adózás közismert szaktekintélye, Semjén Zsolt, aki hétfőn benyújtotta a kis­adózó vállalkozók tételes adójáról szóló új törvényt. Amit lapzártánk napján, kedden már meg is szavaztak. Ennyit annak az Európai Bizottságnak tett ígéretről, hogy a kormány széles körben egyeztetni fog a jogszabályok tervezetéről.

Egy ukrán író, műfordító szerint egyenes a kapcsolat a jelenlegi orosz politikai gyakorlat, a háborús atrocitások és az orosz irodalom jelentős részében megjelenő fatalista, felvilágosodásellenes világkép között.

Habár semmi sem garantálja, hogy az orosz elnök egy esetleges tűzszünet után nem támadna újra, de közben Nyugat-Ukrajna olyan fejlődési pályára állhat, amivel Oroszország nehezen tudná felvenni a versenyt.

Mindig gyanús, ha valaki önmagát „kultúrembernek” mondja, és ennél is gyanúsabb, ha e fennhéjázás politikai szintre emelkedik a „kultúrnemzet” kifejezés hangoztatásával.

„A gyerekek nagyon hamar és nagyon túlzóan képesek nyilatkozni” – mondta Böjte Csaba a Magyar Hangnak, majd azt is hozzátette, hogy „ha magának van kamaszkorú gyereke, akkor tudja, hogy az egy eléggé komplikált dolog”. Az, komplikált.

Látványos kamatemelésbe váltott a Magyar Nemzeti Bank, midőn ráeszmélt, hogy az eddigi sétagalopp nem elég a felpörgő infláció megfékezéséhez. Az árstopok dacára is 10 százalékot meghaladó drágulás és a 400 forint fölé felkúszott euró láttán a monetáris döntéshozók elérkezettnek látták az időt, hogy a gazdaság élénkítése helyett visszatérjenek klasszikus feladatukhoz, az árstabilitás biztosításához.

Déjà vu-nk lehetett: hirtelen megint úszó-világbajnokságot rendeztek Budapesten. Most nem volt óriási csinnadratta, mint 2017-ben, nem épült új uszoda, fából készült állatszobrok sem kerültek ki a köztérre – Szőke Gábor Miklós már rég aranyvonatban utazik –, és a rakparton sem akadályozza majd évekig a forgalmat a toronyugrás hűlt helye.

A makói Bartók iskola bezárásának története arról szól, mit kezd az állam egy hús-vér hagyománnyal a dolgos hétköznapokban.