Tényleg nehéz lehet megérteni, főleg egy belügyminisztériumi íróasztal mögött ülve, mi a bajuk a makói Bartók Béla iskolába járó gyerekek szüleinek. Szépen meg lett mondva a tanítás utolsó hetében a tanároknak, az évzárón meg a gyerekeknek, hogy ősztől vadonatúj iskolaépületben kezdik a következő tanévet. A felháborodott szülőket a tankerület meghívta az új iskolaépületbe értekezletre, láthatták, milyen körülmények között fog tanulni a gyerekük. Egy közlekedési dugóktól szenvedő világvárosból nézve valóban megmosolyogtató arra hivatkozni Makón, hogy most már máshová, messzebb kell vinni a gyereket – meg is mondta a tankerületi vezető, tessék úgy szervezni a család életét, hogy ezután is odaérjen a diák becsengetésre.
A Bartók iskola bezárásának története – vagy ahogy a Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központ nevezte először: „feladatellátási hely megváltoztatása”, illetve a feladatellátási hely működtetésének szüneteltetése – nem csak az ismeretlentől való irracionális vagy kényelmes félelemről, illetve egy lepukkant és egy vadonatúj iskolaépületről szól.
Itt egy közösségről, egy hagyomány és a hagyomány ápolóinak sorsáról és a szeretetről is szó van. Ha egy iskolaépületet szeretnek azok, akik ott tanulnak és tanítanak, azt a közösségi érzést Európában illik tiszteletben tartani.
Ez a kötődés a hazaszeretet és a lokálpatriotizmus rokona, egy a polgári értékek közül.
Igen, az Orbán-kormányok előtt is zártak be iskolákat Magyarországon. A makóiak is emlékezhetnek arra, hogy a kilencvenes évek közepén az akkori MSZP-s polgármester, Buzás Péter és a képviselő-testület átvilágíttatta az intézményrendszerét, mert látszott, a működtetésre kapott állami normatívát egyre gyakrabban kell kiegészíteni az önkormányzat saját bevételeivel, amelyből inkább fejleszteni kellene. Így föléli a jövőt az intézményrendszer, változtatni kell rajta – ez volt az akkori, baloldali városvezetés meggyőződése. Arra jutott, be fogja zárni a Bajza iskolát. A döntés előtt voltak szülői értekezletek, ahol a polgármester is, az intézményrendszert újratervező osztályvezető is állta a kérdéseket. A döntés napján a városháza nagytermében a képviselők mögött ott ültek az érintett tanárok. Ez meg is érintette a döntéshozókat, de végül ragaszkodtak az elképzelésükhöz, azzal az elszánással, hogy ha az derül ki, rossz, akkor együtt buknak. Lehet vitatni, jól döntött-e akkor és később a makói önkormányzat az iskoláinak a sorsáról. A döntéshozók mindenesetre elérhetőek voltak, utcán, piacon oda lehetett menni hozzájuk, kérdőre lehetett vonni őket. Kőkori világ, amelyben megesett, hogy a szocialista kormány kórházbezárási terve ellen tüntetett a szocialista polgármester vezetésével a város. Ma ilyesmi nem fordulhatna elő.
Miután az iskolák fönntartói feladatát államosította az Orbán-kormány, az államé lett az ilyen döntések felelőssége is. A kritikus pillanatokban pedig kiderül, nincs, aki személyesen is viselje.
Makón az Almási utcai építkezés kezdetétől, vagyis nagyjából évek óta lehet sejteni, hogy az állam hozzá akar nyúlni az iskolákhoz. Azt is gondolhatták, akiket érint, mi lesz ebből, mert beszédes, hogy csak az egyik tagintézményre költi a pénzt. Azt, hogy mi történik, ha elkészül a vadiúj iskolaépület, ki kellett volna mondania valakinek, és a törvény szerint legalább tessék-lássék módon ki kellett volna kérnie az érintettek véleményét. Kinek? Az önkormányzat ezt a gondot nem vette a vállára, és úgy látszik, az állam szerint sincs sok köze hozzá, hiszen a tankerület, a minisztérium azt sem tartotta fontosnak, hogy a bezárásról értesítse a polgármestert.
Most a bartókos szülőket képviselő ügyvéd a Klebelsberg Központ elnökétől próbálja megtudni, mikor, milyen módon és milyen információk alapján hozott határozatot a közoktatásért is felelős miniszter a Bartók épület sorsáról. Talán kiderül, hogy ki a döntés gazdája, és ki az, akinek a határozat emberi következményeit vállalnia kellett volna.
Mindez persze nem megy egyszerűen: közérdekű adatigénylést kellett beadni hozzá – mert persze rend az van.
(Címlapképünkön: az utolsó bartókos ballagás. Forrás: Makói Városi Televízió Facebook)
