egotrip

Mélyi József: Pálya a magasban

Ha megvolna, ugye

Egotrip

Déjà vu-nk lehetett: hirtelen megint úszó-világbajnokságot rendeztek Budapesten. Most nem volt óriási csinnadratta, mint 2017-ben, nem épült új uszoda, fából készült állatszobrok sem kerültek ki a köztérre – Szőke Gábor Miklós már rég aranyvonatban utazik –, és a rakparton sem akadályozza majd évekig a forgalmat a toronyugrás hűlt helye.

Most úgy igazából nem is voltunk annyira világraszólók. Igaz, időközben a város már átalakult, új szentélyek nőttek ki a földből, középpontban a Puskás-főtemplommal, s egyáltalán nem véletlen, hogy a Budapesti Multifunkcionális Sportcsarnok hivatalos neve is MVM Dome lett. Az állam és az egyház szimbolikusan a sportban is összenőtt – már régen visszaérkeztünk a főispánok korába.

Nem tudom, élhet-e még valaki, akinek most déjà vu-je lehetett az 1926-os budapesti úszó- és vízilabda-Európa-bajnoksággal kapcsolatban. Az esemény nemcsak Bárány István úszódiadala miatt lett emlékezetes, hanem a magyar vízipóló-válogatott első Eb-címe miatt is. Meg amiatt, mert Horthy Miklós, aki addig inkább a teniszt favorizálta, az újonnan átalakított Császár fürdőben („amely létrejöttét az Irgalmasrend dicséretreméltó áldozatkészségének köszönheti”) először mutatta meg, hogy „egyenesen szívügyévé avatta a magyar válogatott vízipóló csapat ügyét”. A sajtóban az eseménnyel kapcsolatban a sport „nemzetregeneráló” szerepéről írtak, illetve arról, hogy milyen elismerést vívott ki magának „a magyar tehetség, a magyar életképesség és akaraterő a nemzetek kulturális erőpróbái során”.

Horthyt az amszterdami olimpián csalódást jelentő ezüstérem sem tántorította el a Komjádi Béla által vezetett sikercsapat támogatásától, ezért 1929-ben már szinte természetes volt, hogy személyesen nyitotta meg Budapesten az első Klebelsberg Kupát. „A hatos torna várható nagy sikerét mindenesetre be fogja tetőzni az államfő megjelenése, aki, mint az ország első sportembere, ezzel is példát ad a magyar sporttársadalomnak az igazi sportmunka és eredmény elismerésére” – írta a sajtó. Miután csapatunk az olimpiai címvédő németeket fölényesen legyőzve megszerezte az „abszolút győzelmet”, Horthy beszédbe elegyedett a játékosokkal is. Halassy Olivérnél annak csonka lába iránt érdeklődött: „– Nem hátráltatja az úszásban? – Nem, Főméltóságú Uram! – feleli bátran Halassy. – De jobb lenne, ha megvolna ugye? Már úgy értem, hogy a krallnál – s itt mutatja a két kezével a jellegzetes krall ütemet – hiányzik a tempóból az egyik ütés.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.