egotrip

Mélyi József: Pálya a magasban

Ha megvolna, ugye

Egotrip

Déjà vu-nk lehetett: hirtelen megint úszó-világbajnokságot rendeztek Budapesten. Most nem volt óriási csinnadratta, mint 2017-ben, nem épült új uszoda, fából készült állatszobrok sem kerültek ki a köztérre – Szőke Gábor Miklós már rég aranyvonatban utazik –, és a rakparton sem akadályozza majd évekig a forgalmat a toronyugrás hűlt helye.

Most úgy igazából nem is voltunk annyira világraszólók. Igaz, időközben a város már átalakult, új szentélyek nőttek ki a földből, középpontban a Puskás-főtemplommal, s egyáltalán nem véletlen, hogy a Budapesti Multifunkcionális Sportcsarnok hivatalos neve is MVM Dome lett. Az állam és az egyház szimbolikusan a sportban is összenőtt – már régen visszaérkeztünk a főispánok korába.

Nem tudom, élhet-e még valaki, akinek most déjà vu-je lehetett az 1926-os budapesti úszó- és vízilabda-Európa-bajnoksággal kapcsolatban. Az esemény nemcsak Bárány István úszódiadala miatt lett emlékezetes, hanem a magyar vízipóló-válogatott első Eb-címe miatt is. Meg amiatt, mert Horthy Miklós, aki addig inkább a teniszt favorizálta, az újonnan átalakított Császár fürdőben („amely létrejöttét az Irgalmasrend dicséretreméltó áldozatkészségének köszönheti”) először mutatta meg, hogy „egyenesen szívügyévé avatta a magyar válogatott vízipóló csapat ügyét”. A sajtóban az eseménnyel kapcsolatban a sport „nemzetregeneráló” szerepéről írtak, illetve arról, hogy milyen elismerést vívott ki magának „a magyar tehetség, a magyar életképesség és akaraterő a nemzetek kulturális erőpróbái során”.

Horthyt az amszterdami olimpián csalódást jelentő ezüstérem sem tántorította el a Komjádi Béla által vezetett sikercsapat támogatásától, ezért 1929-ben már szinte természetes volt, hogy személyesen nyitotta meg Budapesten az első Klebelsberg Kupát. „A hatos torna várható nagy sikerét mindenesetre be fogja tetőzni az államfő megjelenése, aki, mint az ország első sportembere, ezzel is példát ad a magyar sporttársadalomnak az igazi sportmunka és eredmény elismerésére” – írta a sajtó. Miután csapatunk az olimpiai címvédő németeket fölényesen legyőzve megszerezte az „abszolút győzelmet”, Horthy beszédbe elegyedett a játékosokkal is. Halassy Olivérnél annak csonka lába iránt érdeklődött: „– Nem hátráltatja az úszásban? – Nem, Főméltóságú Uram! – feleli bátran Halassy. – De jobb lenne, ha megvolna ugye? Már úgy értem, hogy a krallnál – s itt mutatja a két kezével a jellegzetes krall ütemet – hiányzik a tempóból az egyik ütés.”

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A gépben feszít az erő

  • - minek -
A kanadai performer-zenész-költő, Marie Davidson jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.

Kiágyazódás az autokráciából

  • Fleck Zoltán

Királyi út nincs. A sötét és büdös autokrá­ciából szűk, bizonytalan ösvények, apró lépé­sek vezetnek ki. Bármennyire is türelmetlenek vagyunk, meg kell becsülnünk ezeket; sok kis elmozdulás adhat lendületet a demokratikus fordulathoz.