Eddigi hezitálásukkal nem voltak egyedül, hiszen a világ jegybankjai mindenütt a növekedés vagy infláció dilemmájával szembesülnek. A probléma nagyságában és okaiban azonban vannak különbségek – és Magyarország a súlyosabb esetek közé tartozik. A forint árfolyamának kitartó gyengülése mellett ezt jelzi az is, hogy az S&P nemzetközi hitelminősítő a minap Ukrajna, Brazília, Egyiptom és Ghána mellett Magyarországot nevezte meg a feltörekvő országok legsérülékenyebb gazdaságaként.
Még az árstabilitás és a munkanélküliség leszorításának kettős mandátumával bíró amerikai jegybankot is sok kritika éri manapság, amiért hagyta elszabadulni az inflációt. Az egy éve megkezdett óvatos kamatlépései csak most váltak erélyessé, miután az amerikai infláció már a 8,6 százalékot is elérte (júniusban 1-ről 1,75 százalékra növelte kamatát, és további hathatós emeléseket helyezett kilátásba). Az Európai Központi Bank pedig csak most hirdette meg, hogy megkezdi a még mindig negatív (mínusz 0,50 százalékos) irányadó kamatának emelését, amikor már az eurózónában is 8 százalékra nőtt a korábban még tolerálhatónak látszó infláció. Késlekedésében az is szerepet játszott, hogy a kamatemeléssel nem akarta súlyosbítani a válságkezelésben erősen eladósodott kormányok gondját, főként Olaszországét, ahol sokan már az adósságválság rémét is felbukkanni látják.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
