Vélemény

A nagy ugrás A pannon puma gazellává karcsúsodott, és kecsesen 21 helyet ugrott előre a Világbank üzleti környezet ranglistáján, egyenesen az előkelő 45. helyre! Végre kiderült volna, hogy a sok károgást semmi sem indokolta?

Terített betli Talán a bejglivel indult el a végzetes spirál. A millenniumi tűzijátékra költött 765 millió forint felhasználásának pontos részleteiről anno annyi derült ki Stumpf István minisztertől, hogy "minden magyar állampolgárra összesen 76 forint 50 fillér plusz áfa [jutott], azaz ezeréves születésnapunkhoz mindenki egy tortaszelet árával járult hozzá".

A húsz évvel ezelőtti találkozóra emlékező ülést szerveztek Lakitelken a múlt szombaton. S bár az egykori főszereplők mellett az újabb idők sztárjai is fölléptek - a legnagyobb sikert természetesen Orbán Viktor aratta -, az összejövetel mégis egyfajta időutazásra emlékeztetett.

Az lett volna csak a mókás, ha a kormányfőre most rádől a szocpárt és agyoncsapja. Mondjuk úgy, hogy a Zuschlag-ügy miatti elemi, párton belüli felháborodás a leváltásához vezet. Esetleg úgy, hogy a kormányfő ezen eset miatt prognosztizálható népszerűségvesztése sarkallja pragmatikus cselekvésre a frakciót.

"Ma a bírói függetlenség legfontosabb feltétele a bíró szakmai és intellektuális felkészültsége" - írta Fleck Zoltán jogszociológus az Igazságszolgáltatás reform közben című tanulmányában. Igazán találó mondat, melynek az igazságtartalmát szinte a saját bőrömön éreztem minap a Fővárosi Ítélőtáblán.

A szabaddemokraták idei elnökválasztási kampánya idején lapunk a jelöltek mellett korteskedő írást kért az SZDSZ két ismert tagjától. Kóka János mellett Eörsi Mátyás, Fodor Gábor győzelméért Bauer Tamás emelt szót (a publicisztikákat lásd a Magyar Narancs 2007. február 15-i számában).

Kérdezni szabad Talán még emlékeznek rá, legutóbb a szocializmus korszakának dúsan burjánzó pletykáiról esett szó e hasábokon. Ezúttal a nemiség korabeli tárgyalásmódjainak egy másik válfaját vizsgáljuk meg közelebbről, amely viszont éppenséggel helyet kapott a korlátozott sajtónyilvánosságban, s idővel mind elfogadottabbá és népszerűbbé vált: az intézményesült orvosi tanácsadást.

Valamikor 1993 táján K.-ék értesítést kaptak, hogy megvásárolhatják a lakást, amelyben laktak. A ház Budapest belvárosában "műemlék jellegűnek" minősült, ezért húzódott az eladás egy évnél is tovább.

Juraj Migas, Szlovákia magyarországi nagykövete erősen elcsodálkozott, amikor berendelték a Külügyminisztériumba; mit vegzálják minden piszlicsáré dologgal. A pozsonyi külügy az eset kapcsán közölte, hogy a maestro afelől tájékozódott magyar partnerénél, hogy "vajon a magyar kormánynak és a magyar politikai élet más képviselőinek reagálása nem a háború utáni európai rendezést megkérdőjelező célokat követ-e?" Bár lehet, hogy a "nem-e" fordulatot használta. Most mondjuk erre azt, hogy a pofánk leszakad?

Orbán Viktor nyakra-főre interjúkat ad, amikben legfőképp polgári szociális gondolatról, meg valami újabb szerveződésről vagy bázisról beszél - utóbbi pontos megnevezésében nem vagyunk biztosak, valószínűleg zavar bennünket a nagy számú fideszes tagozat meg csoport meg petíció.

Gondolatgazdag cikk jelent meg a lap szeptember 13-i számában Salamon János filozófus tollából A nyelvromlás virágai; Modern Talking Back címmel. A cikk taglalja a nyelv filozófiai mibenlétét, beszél Wittgensteinról és követőiről, Isten, világ és ember viszonyáról, és a huszadik század közepén a filozófiában bekövetkezett ún. "nyelvi fordulatról". Nem is volna hozzáfűznivalóm, hiszen ezek a kérdések - miközben roppant érdekesek - nem tartoznak a nyelvészet tárgykörébe, ugyanúgy, ahogy az élet mibenlétének, céljának fejtegetése nem tartozik a növénytan tárgykörébe. Ám mivel a szerző több szokatlan megállapítást tesz a nyelvészetről és annak feladatáról, s a nevemet is többször említi (az alcímével is utalva ismeretterjesztő cikkeimre), néhány dolgot tisztáznom kell - már csak azért is, mert sok jelentős gondolkodó és filozófus (Marx, Nietzsche, Kant, Russell, Thoreau stb.) mellett én vagyok az egyetlen nyelvész, akit említ. Pirulva mondom: én nem vagyok ezekhez mérhető, jobban tette volna, ha a nyelvészet hasonló óriásait idézi velük szemben, nem engem. De hát ha kell, leszek muszáj Herkules.

Hazugság A bolondok házában egy súlyos téveszmés beteg már nagyon unja magát, és szabadulása érdekében elkezd teljesen normálisan viselkedni. Az orvosa egy idő után úgy gondolja, ki lehet őt engedni, de a biztonság kedvéért még behívja egy beszélgetésre. "Hozzájárul a hazugságvizsgáló alkalmazásához?" - kérdezi, mire a beteg igenlő választ ad. Az orvos felkapcsolja a gépre, majd mélyen a szemébe néz, és megkérdezi: "Ön Napóleon?" A beteg határozottan válaszol: "Nem vagyok Napóleon." Mire a hazugságvizsgáló teljes erővel jelez.

Poszttraumatikus biatlon Ha valaki nem Materazzi vagy Gerd Müller, de mégis labdába rúgott valaha, annak rémálmai élete végéig futballjelenetekkel vannak tele. Õk ketten eközben nyugodtan alszanak.

Mi történik itt, idestova két hete? Hááát... ünnepel az ország. Pezsgőt tán még nem bontott senki, de a himnuszt sokszor elénekelték. Vigad a jobb és bal, zászlaikat lengetik a félreeső halmazok, felszólal mindenki, aki szembejön, vagy hátulról.