1956 nagyasszonya mindent elmondott magáról

  • narancs.hu
  • 2016. november 4.

Villámnarancs

Vajon Schmidt Mária tisztában van azzal, hogy kiről beszél?

Hosszú nyilatkozatban próbálja védeni Schmidt Mária Dózsa Lászlót, és mocskolni Pruck Pált – úgy, hogy a maradék balhét – baromi etikusan – azért csak Dózsával igyekszik elvitetni, hogy aszondja: „azért van Dózsa László a képen, mert Dózsa László azt mondta, hogy ő van a képen”. Tehát ha itt hazudott valaki, az csak a szerencsétlen sorsú színművész lehet.

Ám ezen túl is van a szövegben pár sor, amit mindenképpen érdemes idéznünk, leginkább szerfelett szükséges erkölcsi megigazulásunk érdekében:

„Szégyenteljesnek tartom, hogy az 1956-os forradalmat és szabadságharcot a közösség egészétől elvenni, azt kisajátítani akaró szűk és jól behatárolható csoport 2016-ban is az MSZMP szellemiségét idéző gátlástalansággal igyekszik megfélemlíteni és hiteltelenné tenni nemzetünk legnagyobbjait!”

Nos, véleményünk szerint ennél szebben senki nem mondhatta volna el azt, ami jelenleg 1956 és az „emlékév” kapcsán zajlik.

Vajon Schmidt Mária tisztában van azzal, hogy saját magáról beszél? Nos, valószínűleg igen – s ez az igazi gyalázat.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.