Bakondi megint nagyot varázsolt: amit nem lát a főnök, az nincs

  • narancs.hu
  • 2016. november 6.

Villámnarancs

Ilyen pimaszul még Karinthy sem merészelte magyarázni a bizonyítványát.

Csütörtökön hozták nyilvánosságra a Kínzás és Embertelen vagy Megalázó Bánásmód vagy Büntetés Megelőzésére Létrehozott Európai Bizottság (CPT) 2015. október 21–27. között Magyarországon tett látogatása nyomán készített jelentését, amelyben felhívják a magyar kormány figyelmét bizonyos visszásságokra. Noha a jelentésre a szokásos kioktató hangnemben reagált a kormány, úgy látszik, nem érték be ennyivel.

Bevetették Bakondi Györgyöt,

a sötét oldal nagyágyúját, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadóját is, aki tegnap a tévében fantasztikus érveléssel zúzta porrá a jelentésnek azt a részét, ami azt tárgyalja, hogyan is bánunk a kiskorúakkal.

Bakondi György

Bakondi György

Fotó: MTI

Bakondi szerint „a határon szolgáló rendőrök és katonák parancsnokai rendszeresen ellenőrzik a munkatársaikat,

és nem hallottak olyasmiről,

ami a magukat kísérő nélküli kiskorúnak valló migránsokkal szembeni rossz fizikai bánásmódról szerepel a jelentésben”. Világos, ugye? Amiről kussolunk, az nincs. Különben meg a tenyerünkön hordozzuk a büdös kölköket, s ez a hála! De tudjuk ám, honnan fúj a szél!

Ez az egész felhajtás – így Bakondi – „azon politikai nyomásgyakorlás részét képezi, ami Magyarországot éri többek között a migrációs politikája miatt”.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.