A Fidesz parádésan indokolta meg, miért kell lezárnia a fél belvárost a TEK-nek március 15-én

  • narancs.hu
  • 2016. március 8.

Villámnarancs

A kormánypárt Vadai Ágnesnek címezve sokat sejtető közleményt adott ki.

A TEK csütörtökön kiadott rendelete március 15-én, nulla órakor lép életbe, és a szükséges ideig, de legkésőbb 13 óráig tart. A kommandósok lezárják a Múzeum körút Astoria és Baross utca közötti szakaszát, a Baross utca Múzeum körút és Szentkirályi utca közötti szakaszát, a Szentkirályi utca Baross utca és Rákóczi út közötti szakaszát, és a Rákóczi út páratlan oldalát a Szentkirályi utca és az Astoria között, vagyis a fél belvárost. A DK alelnöke az MTI-hez eljuttatott közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy a TEK emberei bárkit igazoltathatnak, megmotozhatnak vagy akár ki is üríthetik a területet, és arra volt kíváncsi, hogy miért van erre szükség.

A TEK a

A TEK a "személyi biztosítást gyakorolja", 2013

Fotó: MTI

Vadai kérdésére a Fidesz válaszolt, már ha válasznak lehet tekinteni azt a vegytiszta gyurcsányozást, amivel kikerülték, hogy Vadai kérdésére feleljenek. Ebbe nem is mennénk bele, ha nem unják még az ilyesmit, olvassák el, jó szórakozást! Ennél sokkal érdekesebb a közlemény lezárása, ami így szól: „Március 15-én a Nemzeti Múzeumnál együtt ünneplünk mindazokkal, akik ma is kiállnak Magyarország függetlenségéért és elutasítják a balliberálisok bevándorláspárti politikáját!”

Így már mindjárt más. Ezek szerint ugyanis ez az egész cirkusz nem is március 15-i megemlékezés lesz, hanem elnyomottak ellentüntetése, ahol a függetlenség bajnoka, Orbán Viktor szónokol. És ki ne tudná, hogy ezekre az ártatlanokra ezer veszély leselkedik, vagyis azért kell a TEK, mert hétszentség, hogy különben jönnek a terroristák Gyurcsány vezetésével!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.