Menekültek se kellenek, csak félelem és gátlástalanság

  • narancs.hu
  • 2016. március 9.

Villámnarancs

Az egész ország területére kihirdette a „migrációs válsághelyzetet” a kormány – közölte ma Pintér Sándor belügyminiszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő. Hogy ez alatt pontosan mit kell érteni, az nem világos: mert ha a 2015 szeptemberében elfogadott „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”, akkor Orbánék a fél éve hozott saját szabályaikat rúgják föl, ahogyan arra a Magyar Helsinki Bizottság közleménye is fölhívta a figyelmet. Az ugyanis pontosan meghatározza, hogy a válsághelyzet kihirdetését mi indokolhatja. Nos, az alábbi feltételek szükségesek hozzá: ha a Magyarországra érkező menedékkérők száma meghaladja a) egy hónapon keresztül a napi átlag 500 főt, b) két egymás utáni hét átlagában a napi 750 főt, c) egy hét átlagában a napi 800 főt, d) a magyarországi tranzitzónákban tartózkodók száma átlagosan napi több mint 1000 fő egy hónapon át, vagy e) napi 1500 fő két héten át.

Ezek egyikéről sincs szó. És ha Orbán Viktor tavaly nem a megzuhant népszerűségét akarta volna reparálni a menekülthisztéria felkorbácsolásával; ha az állam tavaly tavasztól tette volna a dolgát, akkor, ne tévedjünk, nem lett volna sem Keleti pályaudvar, sem Röszke, és még kerítés sem föltétlenül.

Jól fotózható jelenetek jönnek

Jól fotózható jelenetek jönnek

Fotó: MTI/EPA

A migráció miatt kihirdetett válsághelyzet maximális időtartama hat hónap. Ez március 15-én lejár, ez lehet a mostani bejelentés egyik indoka. És a többi? Újabb vereség egy fontos időközi választáson, pedagóguslázadás, össztársadalmi fölháborodás a jegybanki közpénz magánvagyonná átalakítását lehetővé tévő gyalázatos törvény miatt, Orbán egyre nehezebben takargatható európai elutasítottsága, és a sor folytatható. Orbán bajban, és mivel a problémák érzékelésében az ország ingerküszöbe egyre alacsonyabb, a figyelemeltereléshez egyre vadabb dolgokat kell bedobni. Az elmúltnyóvévezést mindenki unja, a gyurcsányozás már tényleg csak a legfanatikusabbakra hat – maradnak az Európát végveszélybe sodró muzulmánok.

Akik egyébként tömegesen Magyarországig már el sem bírnak jutni, mivel a balkáni országok sorra zárják le előttük a lehetséges útvonalakat. Ez tehát Orbán Viktor újabb hozzájárulása a közös európai innovációhoz: ahogyan az antiszemitizmus fölszításához sincs szükség köztünk élő tényleges zsidókra, úgy a „migrációs válsághelyzet” kihirdetéséhez sincs szükség tízezrével érkező menekültekre.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.