A Kubatov-verzió: baloldali kopaszok keltették a botrányt

  • narancs.hu
  • 2016. március 10.

Villámnarancs

A Fradi elnöke semmit sem tud, senkit nem ismer. Bezzeg az erőszakos ellenzék!

A Magyar Időkön keresztül kéri ki magának Kubatov Gábor, hogy köze volna a választási irodánál történt botrányhoz. Egyszerűen nem is lehet köze a dologhoz, mert ő:

– senkit nem kért, utasított arra, hogy a választási irodánál emberkedjen,

– most hallott először Erdősi Lászlónéról,

– a választási irodánál felsorakozó fiatalembereket még csak látásból sem ismeri,

– igaz, hogy személyi titkára, Kindlovits Máté és a választási irodánál jelen lévő egyik fiatalember „tizenöt éve valóban együtt jártak iskolába, de hosszú ideje nem találkoztak”,

– azt pedig, hogy ki politizál és milyen módon, azt a Ferencváros – mivel nem politikai szervezet – senkin nem kérheti számon.

Mik jönnek ki a számon, édes Istenem!

Mik jönnek ki a számon, édes Istenem!

Fotó: MTI

Mondanunk sem kell, hogy a Magyar Idők riportere beéri ezekkel az állításokkal, de Kubatovot még valami hajtja tovább. Szerinte ugyanis az egész balhé hátterében az áll, hogy „a baloldal mindig botrányt akar. Ne legyünk ebben naivak, egyéb híján erre építik az ellenzéki politikájukat…” Amit úgy is lehet értelmezni, hogy valójában Nyakó hívta a kopaszokat a választási irodához – saját maga ellen.

Kubatov persze csak sejtet, és azt mondja: „nem akarok mindenféle összeesküvés-elméletbe belemenni”. Bár nem ártana, ha hozzátenné: „még dolgozunk rajta”.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.