A Kubatov-verzió: baloldali kopaszok keltették a botrányt

  • narancs.hu
  • 2016. március 10.

Villámnarancs

A Fradi elnöke semmit sem tud, senkit nem ismer. Bezzeg az erőszakos ellenzék!

A Magyar Időkön keresztül kéri ki magának Kubatov Gábor, hogy köze volna a választási irodánál történt botrányhoz. Egyszerűen nem is lehet köze a dologhoz, mert ő:

– senkit nem kért, utasított arra, hogy a választási irodánál emberkedjen,

– most hallott először Erdősi Lászlónéról,

– a választási irodánál felsorakozó fiatalembereket még csak látásból sem ismeri,

– igaz, hogy személyi titkára, Kindlovits Máté és a választási irodánál jelen lévő egyik fiatalember „tizenöt éve valóban együtt jártak iskolába, de hosszú ideje nem találkoztak”,

– azt pedig, hogy ki politizál és milyen módon, azt a Ferencváros – mivel nem politikai szervezet – senkin nem kérheti számon.

Mik jönnek ki a számon, édes Istenem!

Mik jönnek ki a számon, édes Istenem!

Fotó: MTI

Mondanunk sem kell, hogy a Magyar Idők riportere beéri ezekkel az állításokkal, de Kubatovot még valami hajtja tovább. Szerinte ugyanis az egész balhé hátterében az áll, hogy „a baloldal mindig botrányt akar. Ne legyünk ebben naivak, egyéb híján erre építik az ellenzéki politikájukat…” Amit úgy is lehet értelmezni, hogy valójában Nyakó hívta a kopaszokat a választási irodához – saját maga ellen.

Kubatov persze csak sejtet, és azt mondja: „nem akarok mindenféle összeesküvés-elméletbe belemenni”. Bár nem ártana, ha hozzátenné: „még dolgozunk rajta”.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.