Balog Zoltán: a romák azért jutnak be kevésbé az egészségügyi ellátórendszerbe, mert „eltérő az életmódjuk”

  • Narancs.hu/MTI
  • 2017. szeptember 12.

Villámnarancs

Az úgynevezett EMBERMINISZTER.

Balog Zoltán ma ismételten hihetetlen éleslátásról tett tanúbizonyságot, amikor is felszólalt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális bizottságának négynapos budapesti ülésén.

Az emberminiszter empatikusan indított és közölte: „Mindenkinek egyenlő hozzáférést kell biztosítani az egészségügyi ellátáshoz Magyarországon.” Ezzel eddig rendben is volnánk. Na de nem olyan egyszerű ez mifelénk, mert tudniillik „szakadék van a szegények és a jobban keresők között, ez pedig meghatározza a hozzáférést az egészségügyi ellátáshoz”. Még ezzel is egyet tudunk érteni.

Viszont itt jön a probléma, mert hogy vannak ezek a romák – és itt tessék csak figyelni –, akik „közül sokan az eltérő életmódjuk miatt nem tudják átlépni azt a »küszöböt«, ami az ellátórendszerben való részvételhez szükséges”. Ezért nem elég, hogy az egészségügynek pluszforrás kell, meg erőforrás, de ki kell alakítani „egy olyan »szociokulturális hátteret« is a romáknak, ami átlendítheti őket az akadályokon”.

És akkor a miniszter megemlíti az elfogadott romastratégiát, a Nő az esély nevezetű programot, a szűrővizsgálatokat, a csipszadót és a dohányzásmentes zónákat, de megemlíthetne még ezer dolgot, akkor sem tudná felülírni azt, amit a fentiek szerint gondol a romákról.

Az a helyzet ugyanis, hogy az emberi erőforrások minisztere vademberként gondol a romákra, akik még azt a szintet sem tudják megugrani, hogy belépjenek az amúgy istenien (sic!) működő egészségügyi ellátórendszerbe. Mer'hogy eltér az életmódjuk. Bizonyára az észszerűtlen kórházi struktúrának, a végeláthatatlan várólistáknak, a hálapénznek, a lerohadó állami egészségügynek és az irgalmatlanul drága magánegészségügynek, a szegregációnak és a rasszizmusnak mindehhez semmi köze.

Van egy rossz hírünk: az emberminiszternek „eltérő gondolkodásmódja” miatt ma sem sikerült átlépnie azt a „küszöböt”, ami az emberséges állampolgárok csoportjában a felvételhez szükséges.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”