Grecsó Krisztián: Már az elején sejteni lehetett, hogy a Térey-ösztöndíjból botrány lesz"

  • narancs.hu
  • 2020. február 27.

Villámnarancs

Isteni kegyelemnek éli meg, hogy kimaradt belőle.

A 168 Órának adott interjút a hamarosan verseskötettel jelentkező író, akit a Térey-ösztöndíjról is kérdeztek.

false

 

Fotó: Németh Dániel

"Nagy szerencsének, isteni kegyelemnek élem meg, hogy kimaradtam ebből az egészből. Már az elején sejteni lehetett, hogy a Térey-ösztöndíjból botrány lesz, vagy talán épp ez volt az egyik cél, hogy az írók egymásnak essenek. Rendkívül kapkodva, átgondolatlanul indították el az ösztöndíjat, amelyre nem lehet pályázni, hanem jelölések vannak. Nem lehet tudni, miért az egyik, miért nem a másik író kapja meg. Átláthatatlan hatalmi döntések. Az egész arra volt jó, hogy konfliktusokat generáljon és összeugrasszon embereket. Ez az ösztöndíj leginkább a Térey János által olyan remekül megverselt udvari kultúra újraépítését és fenntartását szolgálja, függő rendszert hoz létre" - nyilatkozta az író.

 

Schilling Árpád: az erkölcsi tartás helyét átveszi a bölcsesség látszatát keltő gyáva kussolás

A külföldre emigrált rendező ismét kemény szavakkal bírálta Demeter Szilárdot, illetve írt a Térey-ösztöndíjról. „Demeter Szilárd úgy bánik a közvagyonnal, mintha az a sajátja volna. Ez a baj! Összekeveri a szívének kedves ideológiát a kötelező közfeladattal.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.