Schilling Árpád: az erkölcsi tartás helyét átveszi a bölcsesség látszatát keltő gyáva kussolás

  • narancs.hu
  • 2020. február 24.

Belpol

A külföldre emigrált rendező ismét kemény szavakkal bírálta Demeter Szilárdot, illetve írt a Térey-ösztöndíjról.

„Demeter Szilárd úgy bánik a közvagyonnal, mintha az a sajátja volna. Ez a baj! Összekeveri a szívének kedves ideológiát a kötelező közfeladattal. Amikor ugyanis a közpénz egy hivatalosan kinevezett kormánybiztosa azt mondja a nyilvánosságban, hogy valakit ő maga (privátban) olyan magyar írónak tart, aki ugyan magyar nyelven ír, de nem a magyaroknak, akkor a magánügy és a közérdek összekeveredéséből az jön ki, hogy a polgárok osztályozása állami feladat" – fogalmaz Schilling Árpád.

Álláspontját hosszú Facebook-posztban fejti ki, melyben Demeter Szilárd mellett ismét keményen bírálja a kormányt:

„A jelenlegi magyar kormány nem mintha, hanem ténylegesen azt üzeni a polgárainak, hogy vannak a hazaárulók és vannak az igaz magyarok, vannak a soros-bérenc, fővárosi, liberális álmagyarok és vannak a vidéki, határontúli, ősi stb. igaz magyarok. Ez a náci logika, és a 'nácibeszél' lényege: van, aki igazi magyar, és van, aki nem az, és az utóbbi nem méltó arra, hogy a magyar állam támogassa, avagy megvédje. Aki nem eléggé magyar, az törvényen kívüli: azzal bármit meg lehet tenni, mert egyrészt a legfőbb bűnt követte el (elárulta a hazáját), másrészt nem védi őt többé hazája törvénye.”

Schilling bejegyzése a Térey-ösztöndíj körül kialakult vitára reflektál; néhány nappal ezelőtt kérdést szegezett az ösztöndíjat elfogadó díjazottaknak is: „Kedves Írók, akik átvettétek a Térey ösztöndíjat! Szerintetek is büntetni kellene Nádast és Krasznahorkait? Szerintetek is kifelé a 'buzikkal', ahogy azt Demeter Szilárd sugallja? Ugye nem söpritek le magatokról ezt a problémát, mint korpát a vállról? Ugye érzitek, hogy ez a nácibeszél – akarva-akaratlan, de idővel biztosan – rátok ég? Még nem késő!”

Most így fogalmaz: „Nem ítélem el azokat, akik számára ez az ösztöndíj ahhoz kell, hogy képesek legyenek választott tárgyukra koncentrálni. Legyen idejük alkotni! Térey Jánost ismertem, és egy korszakos zseninek tartom. (Szörnyű, hogy nincs már velünk, és az is, hogy a saját és hasonló sorsú társai egzisztenciájáért folytatott küzdelme/ügyeskedés során feloldhatatlan erkölcsi labirintusba keveredett, amibe végül belepusztult.) Több ösztöndíjast is külön tisztelek és olvasok. Nem gondolom, hogy bárkinek is vissza kellene adnia bármit, tekintettel arra, hogy az állami kultúrtámogatás a polgárnak joga, az államnak meg kötelessége.

(...) Milyen az már, hogy komplett életművek gazdái egy fölülről kinevezett, túlmozgásos suhanc kénye-kedve szerint hunyászkodnak? Hogy az erkölcsi tartás helyét átveszi a bölcsesség látszatát keltő gyáva kussolás? Hogy egy percig is gondolkodni kell azon, hogy az ilyen visszataszító, pöffeszkedő, saját karrierjét építgető, a történelmi emlékezetet semmibe vevő, zavarosban halászó figurát elküldjenek a francba? Hogy azt éri támadás, aki ezt az egészet szóváteszi? Milyen világ ez?

A teljes bejegyzés elolvasható itt:

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.