Gulyás Gergely bemondta a nap hülyeségét, de jó oka volt rá

  • narancs.hu
  • 2016. május 23.

Villámnarancs

Vajon Kövér Lászlótól kapta el vagy magától borult el ennyire Gulyás Gergely?

A Fidesz alelnöke szerint a parlamentben a képviselők munkáját zavarja a sajtó. Gulyás a MTI tudósítása szerint „a parlamenti sajtótudósítások rendjére vonatkozó kérdésre azt közölte: a magyar szabályozás egyáltalán nem egyedülálló az Európai Unióban. „Az a teljes anarchia, amit a sajtó kívánatosnak tart, hogy bárhol bárkit bármikor meg lehet kérdezni, szinte sehol nem létezik” – fogalmazott.

Biztosak lehetünk benne, hogy Gulyás tudna mutatni olyan nem EU-országbéli szabályokat, amelyek úgyszintén azt részletezik, hogy mit tehet és mit nem tehet egy újságíró a parlamentben. Csakhogy itt már régen nem arról van szó, mit szabad és mit nem. Gulyásnak (akárcsak Kövérnek, Kósának meg az összes fideszes képviselőnek) valójában nem az fáj, hogy „bárhol bárkit bármikor meg lehet kérdezni”, hanem az, hogy bármit. Ha ugyanis csak rajtuk múlna, akkor kizárólag a saját újságíróikkal állnának szóba. A többi – ugye? – anarchia.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.