„Hát miért nem szóltál?” – kérdezte Orbán a múzeumigazgatótól, akit a Fidesz tett tönkre

  • narancs.hu
  • 2016. október 28.

Villámnarancs

Néhány szavas párbeszéd, benne egy egész korszak.

Annak idején mi is beszámoltunk róla, hogy a keszthelyi kastélymúzeumot megteremtő Czoma Lászlót 2011. június elsejével indoklás nélkül, azonnali hatállyal bocsátotta el munkáltatója. Helyére a város fideszes alpolgármestere került, akinek természetesen semmilyen múzeumi tapasztalata nem volt. Az új fideszes igazgató feljelentést is tett hanyag kezelés, sikkasztás és egyéb bűncselekmények gyanúja miatt, de a NAV megszüntette a nyomozást bűncselekmény hiányában.

false

 

Fotó: MTI

Elődjét azzal is próbálta megalázni, hogy amikor az családjával költözött ki a kastélyban található szolgálati lakásából, akkor rendszeresen átvizsgálták a kocsijukat, dobozaikat, hátha lopnak. Emiatt Czoma személyiségi jogi pert indított a kastélyt üzemeltető kft. ellen, és nemrég egymillió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg neki a bíróság. Ebből az alkalomból írt róla az aktuális 168 Óra, amelyből még több pikáns részlet kiderül.

Most csak egy történetet idézünk. Czoma korábban az MSZMP központi bizottságán dolgozott, de a Fideszt csak mostanában zavarja a kommunista múlt, korábban meg akarta nyerni magának a számos szakmai kitüntetéssel elismert igazgatót. Czoma aztán, 1990 és 1994 között a térség független parlamenti képviselője lett, ebből az időszakból ismeri Orbán Viktort is. A 168 Órának elmesélte, hogy nem sokkal a leváltása után, az MNG-ben tartott kiállításmegnyitón odalépett hozzá a miniszterelnök, és az alábbi csodálatos párbeszéd zajlott le köztük:

Orbán: Mi van veled?

Czoma: Amint nyilván tudod, kirúgtatok.

Orbán: Tényleg? Hát miért nem szóltál? Hogyha ráérsz, keress meg!

Képzeljük el, mi lett volna, ha Czoma él a lehetőséggel. És gondoljunk bele, hogy így működik ez az egész, szegény ország.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.