„Hát miért nem szóltál?” – kérdezte Orbán a múzeumigazgatótól, akit a Fidesz tett tönkre

  • narancs.hu
  • 2016. október 28.

Villámnarancs

Néhány szavas párbeszéd, benne egy egész korszak.

Annak idején mi is beszámoltunk róla, hogy a keszthelyi kastélymúzeumot megteremtő Czoma Lászlót 2011. június elsejével indoklás nélkül, azonnali hatállyal bocsátotta el munkáltatója. Helyére a város fideszes alpolgármestere került, akinek természetesen semmilyen múzeumi tapasztalata nem volt. Az új fideszes igazgató feljelentést is tett hanyag kezelés, sikkasztás és egyéb bűncselekmények gyanúja miatt, de a NAV megszüntette a nyomozást bűncselekmény hiányában.

false

 

Fotó: MTI

Elődjét azzal is próbálta megalázni, hogy amikor az családjával költözött ki a kastélyban található szolgálati lakásából, akkor rendszeresen átvizsgálták a kocsijukat, dobozaikat, hátha lopnak. Emiatt Czoma személyiségi jogi pert indított a kastélyt üzemeltető kft. ellen, és nemrég egymillió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg neki a bíróság. Ebből az alkalomból írt róla az aktuális 168 Óra, amelyből még több pikáns részlet kiderül.

Most csak egy történetet idézünk. Czoma korábban az MSZMP központi bizottságán dolgozott, de a Fideszt csak mostanában zavarja a kommunista múlt, korábban meg akarta nyerni magának a számos szakmai kitüntetéssel elismert igazgatót. Czoma aztán, 1990 és 1994 között a térség független parlamenti képviselője lett, ebből az időszakból ismeri Orbán Viktort is. A 168 Órának elmesélte, hogy nem sokkal a leváltása után, az MNG-ben tartott kiállításmegnyitón odalépett hozzá a miniszterelnök, és az alábbi csodálatos párbeszéd zajlott le köztük:

Orbán: Mi van veled?

Czoma: Amint nyilván tudod, kirúgtatok.

Orbán: Tényleg? Hát miért nem szóltál? Hogyha ráérsz, keress meg!

Képzeljük el, mi lett volna, ha Czoma él a lehetőséggel. És gondoljunk bele, hogy így működik ez az egész, szegény ország.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.