Több ezren vonultak tegnap délután „a fogyatékossággal élő emberek életminőségének javításáért”, az esemény szervezői megfogalmaztak egy kiáltványt is, amely így kezdődik: „Elvárjuk, hogy az ember ne csak a vélt gazdasági hasznossága alapján, hanem emberi mivolta alapján legyen számba véve! Ez alapján mindenkinek biztosítsanak egyenlő esélyt, egyenlő bánásmódot!”
|
A felvonuláson sem a kormány, sem a kormánypárt nem képviseltette magát, ám azzal egy időben jelentetett meg egy közleményt, amelyben azt írják: „a Fidesz a fogyatékossággal élők mellett áll és minden támogatást megadunk azért, hogy életkörülményeik javuljanak. A kormány megemelt összegű pénzügyi ellátásokkal, a szolgáltatások fejlesztésével, foglalkoztatási adókedvezményekkel és foglalkoztatási programokkal segíti a fogyatékossággal élőket, amelynek köszönhetően közülük ma már kétszer annyi embernek van munkája, mint 2010 előtt.”
Ezek után tényleg érthetetlen, hogy miért volt tegnap ez a nagy felhajtás. Vagy éppenséggel nagyon is érthető. Vajon tényleg azt gondolják, hogy a hazug sikerpropagandájukkal megvezethetik azokat az elesetteket, akik nap mint nap a saját bőrükön tapasztalhatják ennek az ellenkezőjét? Mi járhatott annak a fejében, aki ezt kitalálta? Szégyen, lelkiismeret-furdalás? Ó, dehogy! Maximum ennyi: „Addig örüljetek, amíg vonulhattok.”