Ítél a nép – Orbán már nem kozmetikázza a halálbüntetést

  • narancs.hu
  • 2015. május 8.

Villámnarancs

Ma reggel a rádióban a miniszterelnök látszólag gyáván mellébeszélt, de valójában egyenesen megmondta, mit gondol a halálbüntetésről. Isten veled, Európa!

„Az emberek azt hiszik, hogy ha van halálbüntetés, illetve egyes bűncselekmények halálbüntetéssel való fenyegetettsége létezik, akkor nagyobb biztonságban vagyunk” – állapította meg a miniszterelnök ma reggel a Kossuth rádió 180 perc című műsorában, ami tényleg fantasztikus felismerés.

Mit is írt az Árpád?

Mit is írt az Árpád?

Fotó: MTI

Hát még ha hozzátesszük azt a demagóg, eddig kizárólag a Jobbik korábbi albumain hallható slágert, amelyben Orbán azt kéri: „legalább egy pillanat erejéig gondolkodjanak el úgy is a kérdésről, hogy mi van, ha az ő gyereküket vagy feleségüket, édesapjukat, édesanyjukat ölték volna meg”. Ezen a ponton világossá válik, mit gondol Magyarország miniszterelnöke a kérdésről, bármit is mond legközelebb.

Például azt, hogy ő személy szerint nem támogatná a halálbüntetés bevezetését. Ó, dehogy! Ő kizárólag az emberek biztonságát tartja fontosnak, és csupán meghajol a nép akarata előtt. Sztálin se mondhatná szebben…

Aztán ha úgy alakul, és Magyarországon mégsem írnak ki pályázatot hóhér munkakör betöltésére, újból lehet az Európai Unióra mutogatni, ahonnan Orbán Viktor a mai nyilatkozatával nem először, de végérvényesen kiiratkozott.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.