Ítél a nép – Orbán már nem kozmetikázza a halálbüntetést

  • narancs.hu
  • 2015. május 8.

Villámnarancs

Ma reggel a rádióban a miniszterelnök látszólag gyáván mellébeszélt, de valójában egyenesen megmondta, mit gondol a halálbüntetésről. Isten veled, Európa!

„Az emberek azt hiszik, hogy ha van halálbüntetés, illetve egyes bűncselekmények halálbüntetéssel való fenyegetettsége létezik, akkor nagyobb biztonságban vagyunk” – állapította meg a miniszterelnök ma reggel a Kossuth rádió 180 perc című műsorában, ami tényleg fantasztikus felismerés.

Mit is írt az Árpád?

Mit is írt az Árpád?

Fotó: MTI

Hát még ha hozzátesszük azt a demagóg, eddig kizárólag a Jobbik korábbi albumain hallható slágert, amelyben Orbán azt kéri: „legalább egy pillanat erejéig gondolkodjanak el úgy is a kérdésről, hogy mi van, ha az ő gyereküket vagy feleségüket, édesapjukat, édesanyjukat ölték volna meg”. Ezen a ponton világossá válik, mit gondol Magyarország miniszterelnöke a kérdésről, bármit is mond legközelebb.

Például azt, hogy ő személy szerint nem támogatná a halálbüntetés bevezetését. Ó, dehogy! Ő kizárólag az emberek biztonságát tartja fontosnak, és csupán meghajol a nép akarata előtt. Sztálin se mondhatná szebben…

Aztán ha úgy alakul, és Magyarországon mégsem írnak ki pályázatot hóhér munkakör betöltésére, újból lehet az Európai Unióra mutogatni, ahonnan Orbán Viktor a mai nyilatkozatával nem először, de végérvényesen kiiratkozott.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.