Élmény nézni, ahogy a kormány politikusai a kötelezettségszegési eljárást magyarázzák

  • narancs.hu
  • 2017. június 14.

Villámnarancs

Szijjártó szerint a kötelezettségszegési eljárás szimpla zsarolás, Kósa szerint minek betartani, ha más sem teszi?

„Szimpla zsarolás az Európai Bizottság részéről, hogy azon tagállamok ellen, amelyek nem hajlandóak végrehajtani az illegális bevándorlók kötelező betelepítéséről szóló kvótadöntést, Magyarország ennek ellenáll, és egyetlen illegális bevándorlót sem enged be” – így reagált ma Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ma reggel az M1-en a tegnapi hírre, miszerint kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, amiért nem hajtják végre a kötelező uniós menekültkvóták felállításáról szóló korábbi döntést.

Szijjártó szerint ezzel a Bizottság semmi mást nem akar, mint elfedni azt a tényt, hogy a koncepciójuk megbukott, hogy senki sem hajtotta végre teljesen az uniós döntést, ahogy Magyarország sem. Mégpedig azért nem, mert „ez a koncepció rendkívül veszélyes, ugyanis súlyos terrorfenyegetettségben élünk, ami egyenes következménye annak, hogy másfél millió illegális bevándorló érkezett Európába úgy, hogy azt sem tudtuk, kik ők. Magyarország egyértelművé tette, hogy a területére egyetlen illegális bevándorlót sem enged be, és nem engedjük, hogy az Európai Bizottság vagy bárki elvegye a döntési jogot arról, hogy kikkel akarunk együtt élni, vagy kit akarunk ide beengedni”.

false

 

Fotó: MTI

A sokat hangoztatott „nekünk senki se mondja meg, mit csináljunk és kikkel éljünk együtt” frázisok mellett a külügyminiszter előkapta a terrorizmuskártyát is, és feltette a kérdést: „Tényleg ez a legnagyobb problémája Európának, hogy mi mit gondolunk az illegális bevándorlásról, miközben terrortámadások történnek Európában?”

Ehhez már csak Kósa Lajos magyarázata hiányzott, aki a Kossuth rádióban érvelt amellett, miért nem baj, hogy Magyarország nem tartja be az uniós döntést: mert más sem tartotta be. A kötelezettségszegési eljárást „teljesen normális működési formának” tartja, egyébként pedig mindenki megnyugodhat, nem Magyarország az, aki ellen a legtöbb ilyen eljárást indították.

És amíg nem kerülünk a lista élére, minek is bármit betartani – a középső ujjon kívül.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.