Élmény nézni, ahogy a kormány politikusai a kötelezettségszegési eljárást magyarázzák

  • narancs.hu
  • 2017. június 14.

Villámnarancs

Szijjártó szerint a kötelezettségszegési eljárás szimpla zsarolás, Kósa szerint minek betartani, ha más sem teszi?

„Szimpla zsarolás az Európai Bizottság részéről, hogy azon tagállamok ellen, amelyek nem hajlandóak végrehajtani az illegális bevándorlók kötelező betelepítéséről szóló kvótadöntést, Magyarország ennek ellenáll, és egyetlen illegális bevándorlót sem enged be” – így reagált ma Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ma reggel az M1-en a tegnapi hírre, miszerint kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, amiért nem hajtják végre a kötelező uniós menekültkvóták felállításáról szóló korábbi döntést.

Szijjártó szerint ezzel a Bizottság semmi mást nem akar, mint elfedni azt a tényt, hogy a koncepciójuk megbukott, hogy senki sem hajtotta végre teljesen az uniós döntést, ahogy Magyarország sem. Mégpedig azért nem, mert „ez a koncepció rendkívül veszélyes, ugyanis súlyos terrorfenyegetettségben élünk, ami egyenes következménye annak, hogy másfél millió illegális bevándorló érkezett Európába úgy, hogy azt sem tudtuk, kik ők. Magyarország egyértelművé tette, hogy a területére egyetlen illegális bevándorlót sem enged be, és nem engedjük, hogy az Európai Bizottság vagy bárki elvegye a döntési jogot arról, hogy kikkel akarunk együtt élni, vagy kit akarunk ide beengedni”.

false

 

Fotó: MTI

A sokat hangoztatott „nekünk senki se mondja meg, mit csináljunk és kikkel éljünk együtt” frázisok mellett a külügyminiszter előkapta a terrorizmuskártyát is, és feltette a kérdést: „Tényleg ez a legnagyobb problémája Európának, hogy mi mit gondolunk az illegális bevándorlásról, miközben terrortámadások történnek Európában?”

Ehhez már csak Kósa Lajos magyarázata hiányzott, aki a Kossuth rádióban érvelt amellett, miért nem baj, hogy Magyarország nem tartja be az uniós döntést: mert más sem tartotta be. A kötelezettségszegési eljárást „teljesen normális működési formának” tartja, egyébként pedig mindenki megnyugodhat, nem Magyarország az, aki ellen a legtöbb ilyen eljárást indították.

És amíg nem kerülünk a lista élére, minek is bármit betartani – a középső ujjon kívül.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.