Kövér László csak névleg a Fidesz második embere

  • narancs.hu
  • 2014. január 26.

Villámnarancs

Kövér László ebbe hamarosan bele fog őrülni, aggódunk érte. Vigyázzon jobban az egészségére, házelnök úr!

Ez a nap is jól kezdődött, Kövér László interjút adott a Lánchíd Rádiónak, melyben arról beszélt, hogy nem Magyarország bűne a holokauszt. Mindez természetesen a Szabadság térre felhúzandó megszállási emlékműről jutott eszébe. Ha Kövér mai szövegéhez még hozzáadjuk a Népszabadság szombati információit, melyek szerint a házelnök nem lelkesedik különösebben a paksi bővítésért, sőt még morgott is az orosz befolyás növekedése miatt, az meg aztán végképp nem tetszik neki, hogy az egész buliba az esemény után avatták csak be, akkor három következtetés adódik.

1. Nem nagyon tudja tovább titokban tartani jól fejlett Ágnes asszony komplexusát, mert állandóan azt kajabálja, hogy mosom kezeim, mosom kezeim: nem én csináltam a holokausztot, miért engem vegzálnak vele, nem én hívtam be a ruszkikat, hanem a Viktor, ráadásul el is felejtett róla szólni, miért engem vegzálnak vele.

2. A fentiekből következően Kövér nyilvánvalóan csak névleg a Fidesz második embere, valójában egy utolsó senki a pártjában, s bármelyik tányérnyaló csajának több szava van Orbánnál, mint neki.

3. Kövér László ebbe hamarosan bele fog őrülni, aggódunk érte. Vigyázzon jobban az egészségére, házelnök úr!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.