„Nem sikerült például olyan oktatási rendszert létrehoznunk az elmúlt 20 évben, vagy nem sikerült az oktatási rendszer problémáit úgy kezelnünk, hogy a gyerekeink, unokáink valóban azt a tudást kapják, ami versenyképes, és hozzásegíti őket a bennük lévő szorgalom, tehetség, tudás révén történő előrejutáshoz” – mondja például arra a kérdésre, hogy: „Mik a rendszerváltás legnagyobb hiányosságai?”
Mielőtt felkapnánk a fejünket, hogy ez akár önkritika is lehet, jegyezzük meg, hogy Kövér csak 20 évet említ. Ezek szerint ők létrehozták. Úgy bizony! Hiszen pár sorral lejjebb már ezt mondja a házelnök: „Összességében nagy, rendszerszintű átalakításokat már nem kell, sőt már nem is lehet tenni.” Jó, hogy nem bontott mindjárt pezsgőt, mégsem véletlen, hiszen van itt még egy kis probléma: „Az emberek fejében levő képzeteknek, gondolkodásmódnak az átalakulásához – ami egy sikeres polgári átalakuláshoz elengedhetetlen lenne – a politikának kevés eszköze van. Leginkább az oktatási rendszeren kell ebben kötelességszerűen szerepet vállalnia, de ez egy nagyon hosszú érési folyamat” – mondja Kövér, amivel tulajdonképpen elismeri azt, amit sejtettünk eddig is, de sem Balog Zoltán, sem Hoffmann Rózsa, de még a derék Czunyiné sem mert állítani: a gyermekeinket akarják jobb belátásra, vagyis Kövér László „gondolkodásmódjára” nevelni.
Jöhetsz tanulni, Észak-Korea!
Figyelmébe ajánljuk
Valóra vált forgatókönyv
1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.
Amikor győznek a hippik
- - turcsányi -
Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.
Hibamátrix
- Dékei Krisztina
Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.
Ozmózisok
Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.
Mozaikkockák
A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.
Abúzus, család
- Balogh Magdolna
Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

