Kövér László szerint már csak az agymosás van hátra, és övék is az ország

  • narancs.hu
  • 2015. április 25.

Villámnarancs

A Veszprémi Naplónak adott interjút a házelnök, és semmi dühöngés, semmi pánikroham, semmi paranoia. Csak a gyermekeinket akarja…

„Nem sikerült például olyan oktatási rendszert létrehoznunk az elmúlt 20 évben, vagy nem sikerült az oktatási rendszer problémáit úgy kezelnünk, hogy a gyerekeink, unokáink valóban azt a tudást kapják, ami versenyképes, és hozzásegíti őket a bennük lévő szorgalom, tehetség, tudás révén történő előrejutáshoz” – mondja például arra a kérdésre, hogy: „Mik a rendszerváltás legnagyobb hiányosságai?”
Mielőtt felkapnánk a fejünket, hogy ez akár önkritika is lehet, jegyezzük meg, hogy Kövér csak 20 évet említ. Ezek szerint ők létrehozták. Úgy bizony! Hiszen pár sorral lejjebb már ezt mondja a házelnök: „Összességében nagy, rendszerszintű átalakításokat már nem kell, sőt már nem is lehet tenni.” Jó, hogy nem bontott mindjárt pezsgőt, mégsem véletlen, hiszen van itt még egy kis probléma: „Az emberek fejében levő képzeteknek, gondolkodásmódnak az átalakulásához – ami egy sikeres polgári átalakuláshoz elengedhetetlen lenne – a politikának kevés eszköze van. Leginkább az oktatási rendszeren kell ebben kötelességszerűen szerepet vállalnia, de ez egy nagyon hosszú érési folyamat” – mondja Kövér, amivel tulajdonképpen elismeri azt, amit sejtettünk eddig is, de sem Balog Zoltán, sem Hoffmann Rózsa, de még a derék Czunyiné sem mert állítani: a gyermekeinket akarják jobb belátásra, vagyis Kövér László „gondolkodásmódjára” nevelni.
Jöhetsz tanulni, Észak-Korea!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.