Már nem dolgozik a Magyarságkutatóban a két régész, akik kritizálták A pozsonyi csata c. borzalmat

  • narancs.hu
  • 2021. január 7.

Villámnarancs

A Magyarságkutató nehezen tűri a kritikát.

"Már nem dolgozik a Magyarságkutató Intézetben az a két régész, akik ha visszafogottan is, de nyilvánosan kritizálták az intézet pozsonyi csatáról szóló animációs filmjét. A telex információi szerint Haramza Márknak és Kiss P. Attilának ezzel összefüggésben, retorzióként szűnik meg a munkaviszonya"-  írja a Telex.

Mint írják, Kiss P. Attila és Haramza Márk a Kásler Miklós által alapított MKI Régészeti Kutatóközpontjában dolgozott. Egészen odáig, hogy december 24-én a mandineren megjelent egy vendégcikkük, melyben az MKI A pozsonyi csata című filmjéről írtak kritikus hangvételben, a történelmi hitelességet számonkérve. „Egy nyíltan a 10. század elejének kultúráját és sorsdöntő harcát bemutató alkotás esetében joggal várható el a pontos, tudományos alapokon nyugvó ábrázolásmód” – idézi írásukat a lap. A régészek kritikája elsősorban a történelmi csúsztatásokra vonatkozott, hiszen történelmileg egyáltalán nem odaillő tárgyak kerültek egymás mellé a filmben.

A Telex információi szerint még december végén közölték a két régésszel a főnökeik, hogy az írásuk után távozniuk kell az MKI-ból.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.