1956. 1989.
A magyarok istene látja a lelkemet, hogy nem akarok én ennek nagy feneket keríteni, ráadásul foci is van, hajrá, Magyarország, meg minden, de hát nézegetem a nagy újságokat, sehol egy június 16., se Nagy Imre, se Gimes Miklós, se Maléter Pál, vagy 1989, Hősök tere, ha emlékszik még rá valaki.
Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.
Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!
Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!
Sándor Fegyir egyetemi tanár tavaly óta várt erre a döntésre.
Akár Gyurcsányra is szavazott volna, a lényeg, hogy ellenzéki legyen a kormányfő.
A támadó nem iszlamista, hanem az iszlám bírálója volt.
Júniusban hozták létre, decemberben megszüntetik.
Csak akkor kell fizetni a kiállításáért, ha valaki elveszti.
A miniszterelnök szerint Magyarországon megjelent az „agresszív hőbörgés” a politikában, és ezt nem Menczer Tamás kezdte, ő csak elfogadta Magyar Péter „meghívóját”.
A Fidesz frakcióvezetője korábban azt írta, a magdeburgi támadás elkövetője szír volt és 11 ember hunyt el.
A Tisza Párt elnöke szerint ez „cinizmus a köbön”.
