Ma már tudjuk, hogy a bevándorlók potenciális terroristák, pár hónappal ezelőtt azonban még csak nettó migránsok voltak, akiket magyar nyelvű óriásplakátokon kívánt megregulázni Orbán Viktor – 300 millió forint közpénzből. „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját”, és ha valaki azt merte állítani, hogy a menekültek egyáltalán nem akarják elvenni magyarok munkáját, mi több, nem is akarnak Magyarországon maradni, az mindjárt hazaárulóvá, nemzetvesztővé vált.
A miniszterelnök azóta Európa védelmezőjének tekinti magát, ő a 21. századi Hunyadi János, aki azt játssza, hogy az ő az utolsó politikus a kontinensen, akinek van még vér a pucájában…
Most meg? Idejön a brit miniszterelnök, Orbán pedig mint valami cseléd, rázendít, hogy nagyságos úr, ne tessék má’ rosszra gondolni, nem vagyunk mi olyanok, és különben is: „Mi nem migránsok vagyunk az Egyesült Királyságban, hanem csak szabadon élünk jogainkkal. Nem élősködni akarunk Nagy-Britanniában, hanem dolgozni akarunk. És ezért tiszteletet kérünk, és azt, hogy ne szenvedjenek el a magyarok diszkriminációt.”
Cameron helyében azért visszakérdeznénk: „Maguknak hány orvosra lenne szükségük, hány ápolóra, mérnökre, informatikusra? Vajon miért nem Magyarországon akarnak dolgozni ezek a magyarok?”
És miféle tiszteletet kér az, aki csak jussát követeli az uniótól, miközben a szabályait nemhogy nem tartja be, hanem egyenesen szembemegy velük.