Nem fogják elhinni, mire gerjed Széles Gábor az ufóknál is sokkal-sokkal jobban

  • narancs.hu
  • 2016. július 31.

Villámnarancs

1 ufózásra jut 11 izé… na, mi is?

„Különös videófelvételt osztott meg Facebook-oldalán Széles Gábor, Magyarország 4. leggazdagabb embere, az Ikarus és a Magyar Hírlap tulajdonosa” – írja a Bors, és aki csak egy kicsit is ismeri Széles tudományos-technikai érdeklődését, cseppet sem lepődik meg azon, hogy a felvételen egy „semmiből előbukkanó” ufó látható.

Az egész tulajdonképpen szóra sem érdemes, a Bors is valószínűleg csak az uborkaszezon miatt ugrott Széles Facebook-oldalára, hátha találnak valami. Hát, találtak.

Azt viszont úgy látszik, nem vették észre, hogy Széles már nem az ufókra gerjed istenigazából. Pénteki 20.05 órás csészealjas posztját ugyanis 11 „migráns témájú” poszt („Majdnem lefejezett egy magyar orvost egy Allah Akbarozó migráns”, „Két szír migráns halálra kínzott egy zenészt Ausztriában, hogy elárulja hol a pénze”, „Allah Akbarozó muszlim prédikátor támadt a birminghami rendőrre” stb.) előzte meg, olyan hiteles forrásokra támaszkodva, mint a meteon.org vagy a polusonline.com.

A legnagyobb bravúr mégis az, hogy Széles ezt a 11 posztot 1 és negyed órán belül tette közzé – na ezt nevezik elszánt küzdelemnek!

Ami után a sajtómágnás rajongói valóban tényleg megérdemelnek egy igazi ufót is.

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.