Rezsi Szilárd most 10 millió forinttal szórakozik

  • narancs.hu
  • 2015. március 29.

Villámnarancs

Németh Szilárd borzasztóan aggódik. Most épp a csepeli polgármesterrel, Borbély Lénárddal a kárpátaljai magyarokért.

Ezt írják pénteki közleményükben: „Kárpátalján mintegy 200 ezer magyar él, akiknek megélhetése az elhúzódó konfliktus miatt veszélybe került. Mivel »minden magyar felelős minden magyarért«, erkölcsi kötelességünk segíteni bajba jutott honfitársainkon. Csepel az országban az elsők között mentorál egy nehéz sorsú, magyarok lakta kárpátaljai kistelepülést, és 10 millió forinttal támogatja az ott élőket.”

Eddig ez rendben is volna, mi több, kifejezetten nemes gesztus, habár az nem világos, hogy honnét van a 10 milla? Mert ha a csepeli közgyűlés döntött róla, akkor mi köze hozzá Németh Szilárdnak, aki nem tagja a képviselő-testületnek? Ha viszont nem a kerület pénze, akkor mégis kié? Csak nem a Magyar Birkózó Szövetségé? Mert hogy nem a saját pénzükből játsszák a máriás Krőzust, az szent!

De nem is ez az érdekes, hanem ami utána jön. A két jómadárnak ugyanis fogalma sincs arról, hogy kinek adják a pénzt: „A település kiválasztásában a kárpátaljai magyarok képviseletével foglalkozó szervezetek és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet segítségét kérjük.”

Lehetséges volna, hogy maguktól még arra sem képesek, hogy pártfogoltakat találjanak? Lehetséges. Mint ahogy az is lehetséges, hogy Némethéknek eszébe sincs 1 kanyit sem adni, nemhogy tízmilliót, viszont egy ilyen PR-húzással simán tetszeleghetnek a nagylelkű szerepében.

Végül azon sem lepődnénk meg, ha kiderülne, hogy ez az egész csak arra jó, hogy az elvégzett munkáért a kárpátaljai magyarok képviseletével foglalkozó szervezetek, no meg a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kiállíthasson végre egy igazán csinos számlát.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.