Orbán sorra kapja a kokikat: most épp Martonyi János és Stumpf István kritizálta

  • narancs.hu
  • 2017. október 14.

Villámnarancs

Csak nehogy baj legyen belőle!

A korábbi Orbán-kormányok miniszterei fogalmaztak meg kritikát Orbán Viktor politikájáról egy budapesti konferencián. A Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) összejövetelén Martonyi János korábbi külügyminiszter úgy nyilatkozott: "Aaz etnikai homogenitás sajátos magyar elképzelés." Mert egyébként a magyar kulturális nemzet legalább öt, de inkább hat tagállamon belül van jelen.

"Nem igazán értek egyet a homogén nemzetállamok kategóriájával, döntően azért, mert ebbe a homogén nemzetállami szupremácia koncepciójába nem igazán tudom elhelyezni a három-négymillió magyar honfitársamat, a magyar nemzetnek a részeit” fejtegette a korábbi külügyminiszter.

De Stumpf István alkotmánybíró, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere is előadott az említett konferencián. Stumpf véleménye szerint a magyar alkotmányosság testén "nyílt seb" a gazdasági alkotmányossági kompetenciák felfüggesztése, korlátozása.

"Szerintem az alkotmányosság teljes spektrumának a helyreállítása ma már, öt évvel az új alaptörvény életbe lépése után indokolt lehet" mondta Stumpf. – Amiatt alkotmánybíróként mindenképpen aggályaim vannak, hogy ha rövid távú politikai érdekek, cselekvőképességi vagy döntéshozatali kényszerek miatt átlépünk néhány olyan fundamentális, alkotmányos értéket, például a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát, akkor hosszú távon lehetetlenítjük el a mindenkori kormányzatoknak a mozgásterét"  jelentette ki az alkotmánybíró. Stumpf azért nem volt rest gyorsan hozzátenni, tisztában van a kormányzati lépések szükségességével, azonban ezeket mindig az alkotmányos keretek tiszteletben tartásával kellene tenni.

A napokban Navracsics Tibor, sőt akarva-akaratlanul Szájer József is bírálta a kormány működését, persze előbbi "Soros kottájából játszik".

Navracsics visszaszólt: Semjén Zsoltot nem kímélte, Orbánnal már finomabb volt

A Fidesz-propaganda szerint ő is a Soros-terv végrehajtásán munkálkodik.

Szájer József véletlenül beszólt Orbánnak

De csak finoman.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.