Hiába a sárdobálás, a miniszterelnökünk bebizonyítja, hogy aranyból van a szíve. Kutyus, cica, baba, család – Orbán Viktor a méltósága maradékára sem vigyáz.
Ajánlom
Régóta látjuk, mégis újra és újra meglepődünk, hogy Orbán Viktornak semmi sem drága, ha szavazatokra van szüksége. Nem számít, ha milliárdokba kerül, ha komplett társadalmi csoportok életét keseríti meg, ha évtizedek alatt gyógyuló sebeket üt a társadalom tudatán, nem számít semmi és senki.
De amióta Habony Árpád átvette az uralmat az elméje fölött, Orbán Viktor a saját méltóságát is rutinszerűen tiporja a sárba, mégpedig néhány kattintásért cserébe. Hiszen különben mi másért nyúlna rendszeresen a legkínosabb „kattintásmágnesek” után a magyar miniszterelnök kommunikációja?
Ez most pont arról jutott eszünkbe, hogy a felújított Barátság I. kőolajvezeték átadása alkalmából ma ezt a politikailag kétségkívül releváns képet tartotta fontosnak közzétenni a konzervatív kormányfő.
Ha azt hitték, hogy a kisbabákig már nem jutunk el, akkor ajánljuk a Cukiság a négyzeten című videoművészeti alkotást, szintén a kormány fejének fő Facebook-oldaláról, amelyen Orbán Viktor három percen keresztül gyerekeket cirógat és gyúrogat, gügyög és puszit dob.
A hazai underground egyik meghatározó alakja STNTLN címmel adta ki új lemezét. Herold Jánossal, azaz IAMYANK-kal a rendhagyó módon készült lemezről beszélgettünk, de szóba jött a Dalfutár, a Vad Fruttik és a mesterséges intelligencia is.
Sydney Sweeney napjaink egyik legfelkapottabb színésznője, aki legújabb filmjével az Oscarért is bejelentkezett volna, de a Christy már-már történelmi mértékű buktát hozott össze a pénztáraknál.
A régi hotel ma igen rossz állapotban van, nem működik, és várja, hogy egy új tulajdonos leheljen bele életet. A tulajdonosváltások nem a javára történtek, kis fejlesztések mellett nagy pénzek mentek el.
226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el.
Bőhm Kornél kommunikációs szakember könyvének címe egyszerűen Propaganda. A szerző kommunikációelméleti és történelmi szempontból vizsgálja a jelenséget, amely életünk minden területét átszövi – és arról is igyekszik útmutatást adni, miként tudunk időnként mégis kilépni belőle.
A rendőrség egy hűtlen kezeléssel folyó nyomozás keretében vizsgálja a Sára Botond balatonfüredi telkén elvégzett földmunkák kifizetését, számlázását. A kormányhivatal vezetője lapunknak azt állítja, kifizette azt a vállalkozót, aki növénytelepítést végzett nála.
Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.
Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók(The Sopranos).
Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.
Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.
A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.
A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.
