Röhrig Géza mondott valamit a miniszterelnökről, de a fideszes média ezt pont nem hallotta

  • narancs.hu
  • 2016. március 3.

Villámnarancs

Van olyan, hogy minden újságírónak egyszerre hibásodik meg a mikrofonja.

A Saul fia alkotóinak tegnapi sajtótájékoztatóján tényleg szinte a teljes magyar sajtó ott volt. Az egyik legemlékezetesebb gondolatmenetet a főszereplő Röhrig Géza adta elő. A legtöbb tudósítás ezt emelte ki a címében, mi is így tettünk írásunkban. A változatosság kedvéért azonban nem magunkat, hanem az Origót idézzük:

Egy későbbi kérdésre válaszolva Röhrig Géza azt kívánta magának – és Magyarországnak –, hogy az a pillanat, amikor 15 millióan drukkoltak a Saul fia Oscar-díjáért, tovább tartson egy pillanatnál, és még az ő életében legyen egy olyan miniszterelnöke az országnak, aki már a rendszerváltás után született, képes meghaladni a jobb- és baloldali berögződéseket, felülemelkedik a szekértáborokon, átlép a frontvonalon, és sokkal „kedélyesebben és gyakorlatiasabban” irányítja majd az országot, mint ahogyan ma teszik.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Azért ezt nem neveznénk vad kormányellenes kirohanásnak, egyszerű, ártatlan, szép gondolat. De hát előnytelen a miniszterelnök úrra nézve, na. Ezért a kormánypárti sajtó egész egyszerűen kihagyta a gondolat kellemetlen részét.

A Magyar Demokrata volt a legelőrelátóbb, ők nem írtak semmit a sajtótájékoztatóról. A Magyar Hírlap és a Lokál az MTI tudósítását vette át, a Magyar Idők saját anyagot közölt. Természetesen mindkettőben szerepel a 15 millió magyarról szóló mondat, de a magyar miniszterelnökre vonatkozó rész valahogy kimaradt.

Tanulság: attól még, hogy a filmed Oscart kapott, nem kritizálhatod Orbán Viktort.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.