Semjén Zsolt: „Lightos keresztényüldözés zajlik az Európai Unióban”

  • Narancs.hu/MTI
  • 2017. október 13.

Villámnarancs

De mit szól ehhez Soros György?

Miután tegnap már Orbán Viktor is közölte, hogy „szellemi természetű, rafinált keresztényüldözés” folyik Európában, ma beosztottja, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is rátett egy lapáttal az Emmi keresztényüldözésről rendezett konferenciáján.

Szerinte ugyanis „nyilvánvalóan keresztényüldözés zajlik napjainkban, öt vallási okokból üldözöttből négy keresztény, s a jelenség mintegy 100 országban figyelhető meg”. (Hogy mindezt mire alapozza, azt nem fejtette ki.) Hozzátette,

a keresztényüldözés „lightos, de nem veszélytelen formája az, ami az Európai Unióban zajlik,

azaz a keresztény civilizáció tudatos rombolása, feladása. Ez lehetővé teszi, hogy az iszlám, mint kés a vajban tudjon nyomulni Európában. Az európai keresztény identitás megroppant a keresztényellenes mesterkedéseknek köszönhetően.” Semjén egyszerűen nem érti, hogy az európai fórumok miért nem ismerik el végre, hogy keresztényüldözés zajlik.

Őket befogadjuk

Őket befogadjuk

Fotó: MTI – Kovács Attila

Magyarország bezzeg elismeri és segítséget is nyújt: egyrészt „a körülmények kikényszerítették, hogy mindennek intézményes formát adjanak, ezért hozták létre az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárságot az Emberi Erőforrások Minisztériumának kötelekében”. (Amelynek új felelősét, Azbej Tristant be is mutatta a konferencián Semjén. Tristan egyébként a blogján így jellemzi magát: „Lelkesedő realista, multikulti hazafi, fiatal KDNP-s, toleráns konzervatív, kifinomult fradista állat, gazdaságpárti környezetvédő, munkamániás családapa, pacifista keresztes, külszolgálatos gyerehaza-mozgalmár, szelíd provokátor.”) Másrészt „falvakat, kórházakat, iskolákat építettek újjá, a 2016 decemberi egyiptomi robbantás sérültjeit Magyarországon kezelték, és segítették az Iszlám Állam által lefejezett kopt keresztények családját is”.

A miniszterelnök-helyettes végül hozzátette, Magyarországnak természetes kötelezettsége ez a segítségnyújtás, az üldözött keresztények befogadásában nagyvonalú is, de azért nem cél ám, hogy „a keresztény Kelet kiürüljön. Nem az a megoldás, hogy a keresztények mind telepedjenek át Európába vagy az Egyesült Államokba, hanem úgy kell segíteni őket, hogy szülőföldjükön, a kereszténység ősi területein megtartsák a keresztény pozíciókat. Csak azok jöjjenek el, akik végképp nem tudnak maradni, mert lehetetlen helyzetben vagy életveszélyben vannak.”

Lám, micsoda befogadó ország vagyunk mi!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.