Balog Zoltán szerint a cigányoknak a cigányok közt a helyük
DBZOL20171007032.jpg

Balog Zoltán szerint a cigányoknak a cigányok közt a helyük

  • narancs.hu
  • 2017. október 10.

Villámnarancs

Nehéz másképp értelmezni az emberminiszter mai bejelentését.

A MÁV a meglévő engedélyek ellenére nem engedte meg a Roma Büszkeség napjának szervezőinek, hogy a Nyugati Pályaudvaron elhelyezzék Puczi Béla emléktábláját. Puczi Béla egyike volt azoknak a marosvásárhelyi romáknak, akik az 1990-es pogrom idején „Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok!” kiáltással a magyarok segítségére siettek. Róla itt írtunk részletesen.

„Ne féljetek, magyarok!" - Nemzetközi Roma Nap - Roma hősök

Rendkívüli körülmények között vagy épp hétköznap, Cziffra Györgytől Farkas Jancsin át az építőmunkásig és az akadémiai tagig mind a hőseink. A romák sztereotípiáktól mentes jelenlétét rögzítő tények mégis fájón hiányoznak a köztudatból.

Erre jött Balog Zoltán emberminiszter és intézkedett. No, de nem úgy, hogy Puczi emléktáblája mégis kikerülhessen a Nyugati Pályaudvarra, vagy esetleg valami más méltó helyre. Menjen csak a cigányok közé, ne mutogassuk a roma hőst csak úgy mindenkinek, nem kell ezzel felkavarni a magyar emberek lelkivilágát.

Balog ugyanis azt írta, a „sajtóból értesült“ a minapi esetről, tárgyalt a MÁV-ot felügyelő miniszterrel is, de hát vannak szabályok, Puczi táblája nem kerülhet a Nyugatihoz. De! Épp épül egy roma kulturális központ, egy csendes VIII. kerületi utcában! A Tavaszmező utcába nyugodtan el lehet rejteni az emléktáblát. Jövőre talán el is készül a Cziffra-palota, annak a falán talán senkit nem fog zavarni egy roma hős.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere

Fotó: Bodnár Boglárka / MTI

Mint emlékezetes, a szervezők még nyáron megkeresték a MÁV-ot, hogy a pályaudvaron szeretnék elhelyezni Puczi emléktábláját. A MÁV először az Örökségvédelmi Hivatalhoz irányította a szervezőket, mondván tőlük kell engedély ahhoz, hogy a pályaudvaron emléktáblát lehessen elhelyezni. Az engedély meglett, az emléktábla elkészült, ám a tervezett avatás előtt pár nappal a MÁV visszatáncolt.

false

 

Fotó: MTI - Balogh Zoltán

Kadét Ernő, a Roma Sajtóközpont munkatársa azt mondta az Indexnek, hiába az engedélyek, a MÁV visszatáncolt. Az engedélyek bemutatása után új indoklást talált a társaság. E szerint a társaság épületeire emléktáblát – a közforgalom számára megnyitott területekről látható módon – a vasúti közlekedéssel összefüggésbe hozható esemény, maradandó értéket létrehozó személy, csoport emlékére lehet elhelyezni. Puczi pedig nem volt a MÁV dolgozója.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.