Balog Zoltán szerint a cigányoknak a cigányok közt a helyük
DBZOL20171007032.jpg

Balog Zoltán szerint a cigányoknak a cigányok közt a helyük

  • narancs.hu
  • 2017. október 10.

Villámnarancs

Nehéz másképp értelmezni az emberminiszter mai bejelentését.

A MÁV a meglévő engedélyek ellenére nem engedte meg a Roma Büszkeség napjának szervezőinek, hogy a Nyugati Pályaudvaron elhelyezzék Puczi Béla emléktábláját. Puczi Béla egyike volt azoknak a marosvásárhelyi romáknak, akik az 1990-es pogrom idején „Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok!” kiáltással a magyarok segítségére siettek. Róla itt írtunk részletesen.

„Ne féljetek, magyarok!" - Nemzetközi Roma Nap - Roma hősök

Rendkívüli körülmények között vagy épp hétköznap, Cziffra Györgytől Farkas Jancsin át az építőmunkásig és az akadémiai tagig mind a hőseink. A romák sztereotípiáktól mentes jelenlétét rögzítő tények mégis fájón hiányoznak a köztudatból.

Erre jött Balog Zoltán emberminiszter és intézkedett. No, de nem úgy, hogy Puczi emléktáblája mégis kikerülhessen a Nyugati Pályaudvarra, vagy esetleg valami más méltó helyre. Menjen csak a cigányok közé, ne mutogassuk a roma hőst csak úgy mindenkinek, nem kell ezzel felkavarni a magyar emberek lelkivilágát.

Balog ugyanis azt írta, a „sajtóból értesült“ a minapi esetről, tárgyalt a MÁV-ot felügyelő miniszterrel is, de hát vannak szabályok, Puczi táblája nem kerülhet a Nyugatihoz. De! Épp épül egy roma kulturális központ, egy csendes VIII. kerületi utcában! A Tavaszmező utcába nyugodtan el lehet rejteni az emléktáblát. Jövőre talán el is készül a Cziffra-palota, annak a falán talán senkit nem fog zavarni egy roma hős.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere

Fotó: Bodnár Boglárka / MTI

Mint emlékezetes, a szervezők még nyáron megkeresték a MÁV-ot, hogy a pályaudvaron szeretnék elhelyezni Puczi emléktábláját. A MÁV először az Örökségvédelmi Hivatalhoz irányította a szervezőket, mondván tőlük kell engedély ahhoz, hogy a pályaudvaron emléktáblát lehessen elhelyezni. Az engedély meglett, az emléktábla elkészült, ám a tervezett avatás előtt pár nappal a MÁV visszatáncolt.

false

 

Fotó: MTI - Balogh Zoltán

Kadét Ernő, a Roma Sajtóközpont munkatársa azt mondta az Indexnek, hiába az engedélyek, a MÁV visszatáncolt. Az engedélyek bemutatása után új indoklást talált a társaság. E szerint a társaság épületeire emléktáblát – a közforgalom számára megnyitott területekről látható módon – a vasúti közlekedéssel összefüggésbe hozható esemény, maradandó értéket létrehozó személy, csoport emlékére lehet elhelyezni. Puczi pedig nem volt a MÁV dolgozója.

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.