Balog Zoltán szerint a cigányoknak a cigányok közt a helyük
DBZOL20171007032.jpg

Balog Zoltán szerint a cigányoknak a cigányok közt a helyük

  • narancs.hu
  • 2017. október 10.

Villámnarancs

Nehéz másképp értelmezni az emberminiszter mai bejelentését.

A MÁV a meglévő engedélyek ellenére nem engedte meg a Roma Büszkeség napjának szervezőinek, hogy a Nyugati Pályaudvaron elhelyezzék Puczi Béla emléktábláját. Puczi Béla egyike volt azoknak a marosvásárhelyi romáknak, akik az 1990-es pogrom idején „Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok!” kiáltással a magyarok segítségére siettek. Róla itt írtunk részletesen.

„Ne féljetek, magyarok!" - Nemzetközi Roma Nap - Roma hősök

Rendkívüli körülmények között vagy épp hétköznap, Cziffra Györgytől Farkas Jancsin át az építőmunkásig és az akadémiai tagig mind a hőseink. A romák sztereotípiáktól mentes jelenlétét rögzítő tények mégis fájón hiányoznak a köztudatból.

Erre jött Balog Zoltán emberminiszter és intézkedett. No, de nem úgy, hogy Puczi emléktáblája mégis kikerülhessen a Nyugati Pályaudvarra, vagy esetleg valami más méltó helyre. Menjen csak a cigányok közé, ne mutogassuk a roma hőst csak úgy mindenkinek, nem kell ezzel felkavarni a magyar emberek lelkivilágát.

Balog ugyanis azt írta, a „sajtóból értesült“ a minapi esetről, tárgyalt a MÁV-ot felügyelő miniszterrel is, de hát vannak szabályok, Puczi táblája nem kerülhet a Nyugatihoz. De! Épp épül egy roma kulturális központ, egy csendes VIII. kerületi utcában! A Tavaszmező utcába nyugodtan el lehet rejteni az emléktáblát. Jövőre talán el is készül a Cziffra-palota, annak a falán talán senkit nem fog zavarni egy roma hős.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere

Fotó: Bodnár Boglárka / MTI

Mint emlékezetes, a szervezők még nyáron megkeresték a MÁV-ot, hogy a pályaudvaron szeretnék elhelyezni Puczi emléktábláját. A MÁV először az Örökségvédelmi Hivatalhoz irányította a szervezőket, mondván tőlük kell engedély ahhoz, hogy a pályaudvaron emléktáblát lehessen elhelyezni. Az engedély meglett, az emléktábla elkészült, ám a tervezett avatás előtt pár nappal a MÁV visszatáncolt.

false

 

Fotó: MTI - Balogh Zoltán

Kadét Ernő, a Roma Sajtóközpont munkatársa azt mondta az Indexnek, hiába az engedélyek, a MÁV visszatáncolt. Az engedélyek bemutatása után új indoklást talált a társaság. E szerint a társaság épületeire emléktáblát – a közforgalom számára megnyitott területekről látható módon – a vasúti közlekedéssel összefüggésbe hozható esemény, maradandó értéket létrehozó személy, csoport emlékére lehet elhelyezni. Puczi pedig nem volt a MÁV dolgozója.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.