Balog Zoltán szerint a cigányoknak a cigányok közt a helyük
DBZOL20171007032.jpg

Balog Zoltán szerint a cigányoknak a cigányok közt a helyük

  • narancs.hu
  • 2017. október 10.

Villámnarancs

Nehéz másképp értelmezni az emberminiszter mai bejelentését.

A MÁV a meglévő engedélyek ellenére nem engedte meg a Roma Büszkeség napjának szervezőinek, hogy a Nyugati Pályaudvaron elhelyezzék Puczi Béla emléktábláját. Puczi Béla egyike volt azoknak a marosvásárhelyi romáknak, akik az 1990-es pogrom idején „Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok!” kiáltással a magyarok segítségére siettek. Róla itt írtunk részletesen.

„Ne féljetek, magyarok!" - Nemzetközi Roma Nap - Roma hősök

Rendkívüli körülmények között vagy épp hétköznap, Cziffra Györgytől Farkas Jancsin át az építőmunkásig és az akadémiai tagig mind a hőseink. A romák sztereotípiáktól mentes jelenlétét rögzítő tények mégis fájón hiányoznak a köztudatból.

Erre jött Balog Zoltán emberminiszter és intézkedett. No, de nem úgy, hogy Puczi emléktáblája mégis kikerülhessen a Nyugati Pályaudvarra, vagy esetleg valami más méltó helyre. Menjen csak a cigányok közé, ne mutogassuk a roma hőst csak úgy mindenkinek, nem kell ezzel felkavarni a magyar emberek lelkivilágát.

Balog ugyanis azt írta, a „sajtóból értesült“ a minapi esetről, tárgyalt a MÁV-ot felügyelő miniszterrel is, de hát vannak szabályok, Puczi táblája nem kerülhet a Nyugatihoz. De! Épp épül egy roma kulturális központ, egy csendes VIII. kerületi utcában! A Tavaszmező utcába nyugodtan el lehet rejteni az emléktáblát. Jövőre talán el is készül a Cziffra-palota, annak a falán talán senkit nem fog zavarni egy roma hős.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere

Fotó: Bodnár Boglárka / MTI

Mint emlékezetes, a szervezők még nyáron megkeresték a MÁV-ot, hogy a pályaudvaron szeretnék elhelyezni Puczi emléktábláját. A MÁV először az Örökségvédelmi Hivatalhoz irányította a szervezőket, mondván tőlük kell engedély ahhoz, hogy a pályaudvaron emléktáblát lehessen elhelyezni. Az engedély meglett, az emléktábla elkészült, ám a tervezett avatás előtt pár nappal a MÁV visszatáncolt.

false

 

Fotó: MTI - Balogh Zoltán

Kadét Ernő, a Roma Sajtóközpont munkatársa azt mondta az Indexnek, hiába az engedélyek, a MÁV visszatáncolt. Az engedélyek bemutatása után új indoklást talált a társaság. E szerint a társaság épületeire emléktáblát – a közforgalom számára megnyitott területekről látható módon – a vasúti közlekedéssel összefüggésbe hozható esemény, maradandó értéket létrehozó személy, csoport emlékére lehet elhelyezni. Puczi pedig nem volt a MÁV dolgozója.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.