Balog Zoltán szerint a cigányoknak a cigányok közt a helyük
DBZOL20171007032.jpg

Balog Zoltán szerint a cigányoknak a cigányok közt a helyük

  • narancs.hu
  • 2017. október 10.

Villámnarancs

Nehéz másképp értelmezni az emberminiszter mai bejelentését.

A MÁV a meglévő engedélyek ellenére nem engedte meg a Roma Büszkeség napjának szervezőinek, hogy a Nyugati Pályaudvaron elhelyezzék Puczi Béla emléktábláját. Puczi Béla egyike volt azoknak a marosvásárhelyi romáknak, akik az 1990-es pogrom idején „Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok!” kiáltással a magyarok segítségére siettek. Róla itt írtunk részletesen.

„Ne féljetek, magyarok!" - Nemzetközi Roma Nap - Roma hősök

Rendkívüli körülmények között vagy épp hétköznap, Cziffra Györgytől Farkas Jancsin át az építőmunkásig és az akadémiai tagig mind a hőseink. A romák sztereotípiáktól mentes jelenlétét rögzítő tények mégis fájón hiányoznak a köztudatból.

Erre jött Balog Zoltán emberminiszter és intézkedett. No, de nem úgy, hogy Puczi emléktáblája mégis kikerülhessen a Nyugati Pályaudvarra, vagy esetleg valami más méltó helyre. Menjen csak a cigányok közé, ne mutogassuk a roma hőst csak úgy mindenkinek, nem kell ezzel felkavarni a magyar emberek lelkivilágát.

Balog ugyanis azt írta, a „sajtóból értesült“ a minapi esetről, tárgyalt a MÁV-ot felügyelő miniszterrel is, de hát vannak szabályok, Puczi táblája nem kerülhet a Nyugatihoz. De! Épp épül egy roma kulturális központ, egy csendes VIII. kerületi utcában! A Tavaszmező utcába nyugodtan el lehet rejteni az emléktáblát. Jövőre talán el is készül a Cziffra-palota, annak a falán talán senkit nem fog zavarni egy roma hős.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere

Fotó: Bodnár Boglárka / MTI

Mint emlékezetes, a szervezők még nyáron megkeresték a MÁV-ot, hogy a pályaudvaron szeretnék elhelyezni Puczi emléktábláját. A MÁV először az Örökségvédelmi Hivatalhoz irányította a szervezőket, mondván tőlük kell engedély ahhoz, hogy a pályaudvaron emléktáblát lehessen elhelyezni. Az engedély meglett, az emléktábla elkészült, ám a tervezett avatás előtt pár nappal a MÁV visszatáncolt.

false

 

Fotó: MTI - Balogh Zoltán

Kadét Ernő, a Roma Sajtóközpont munkatársa azt mondta az Indexnek, hiába az engedélyek, a MÁV visszatáncolt. Az engedélyek bemutatása után új indoklást talált a társaság. E szerint a társaság épületeire emléktáblát – a közforgalom számára megnyitott területekről látható módon – a vasúti közlekedéssel összefüggésbe hozható esemény, maradandó értéket létrehozó személy, csoport emlékére lehet elhelyezni. Puczi pedig nem volt a MÁV dolgozója.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egzaltált Dürer

A monumentális kiállítás középpontjában egyetlen mű, egy 1506-os dátummal jelölt, Selmecbányáról származó gótikus szárnyas oltár áll, amelynek az egyik táblaképével (helyesebben reprodukciójával) mindenki találkozott már. A kollektív emlékezetünkbe beégett a Vizitáció (Mária találkozása Erzsébettel), ám ez nem mondható el a nyolcból megmaradt hét táblaképről – amelyek most először láthatók együtt.

0–24

A hétköznapi és ünnepnapi fasizmus letagadásának megvannak a magyarban is a kulcsmondatai, közbeszédbéli szállóigéi. Kivétel nélkül önleleplező mondatok, melyek igen gyakran egyeznek is a közlő szándékaival.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

Szivárgás

Tavaly szeptemberben a kuruc.info közzétett egy olyan párbeszédet tartalmazó hangfelvételt, amelyen többek között ez hallható: „Nekem a Viktor azt mondta, hogy azért jöjjek be, hogy beszéljük meg, hogy ki fenyegetett meg.”

Szép, új, szintetikus világ

  • Váradi András

Egy jó kép többet mond, mint ezer szó. Közhelyes, de attól még igaz bon mot. Robert Capa még rá is duplázott, amikor azt mondta: el tud képzelni egy olyan képet (fotót), amely akkora hatással van az emberekre, hogy soha többé nem lesz háború.

Közös pont híján

Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.

„Itt írd alá, Gergő!”

A fideszes ifjúságból indulva, minisztériumokon és államtalanított állami cégeken át vezető úton került Böszörményi-Nagy Gergely, az Orbán-rendszer egyik hivatásos szabadgondolkodója a MOME-t fenntartó alapítvány élére, ahol aztán nem kívánt ismertséget szerzett.

„Végre ellazultunk”

Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, de fontosabb, hogy a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a köz­életről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.