Soros György: "A nacionalizmus vált domináns irányzattá"

  • narancs.hu
  • 2019. november 14.

Villámnarancs

Az üzletember friss publicisztikát közölt. Szerinte Kína és az MI nagy veszély.

Soros György a Project Syndicate oldalon közölt írást a berlini fal leomlásának időszakáról, az azóta erőre kapó nacionalizmusról, az általa végzett politikai filantrópiáról és a nyílt társadalmak támogatásáról. A véleménycikket a HVG közölte magyar fordításban. A mai állapotokról Soros így ír:

"Harminc év alatt minden megváltozott. A nacionalizmus vált domináns irányzattá, miután a kooperáció komoly akadályokba ütközött. Jóval erősebb ma, mint a nemzetköziség eszméje.

false

Nem volt ez elkerülhetetlen. A Szovjetunió 1991-es bukása után az Egyesült Államok az egyetlen szuperhatalomként maradt a színtéren, ám nem tudott felnőni a felelősséghez, ami ezzel járt. Inkább kényelmesen kiélvezte a hidegháborús győzelem gyümölcseit. Nem nyújtott segítő kezet a volt szocialista országoknak, noha azok súlyos válságba kerültek.

Kína ugyanekkor megkezdte menetelését a hihetetlen gazdasági növekedés felé, köszönhetően a Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozásának. Végül Kína lépett a Szovjetunió helyébe mint Amerika kihívója."

(...)

"Szeretném azt hinni, hogy 2016 volt a mélypont, a Brexittel és Trump megválasztásával, de korai lenne elkiabálni. A szabadságunkra súlyos fenyegetést jelent a mesterséges intelligencia elképesztően gyors fejlődése. Olyan, a lakosság ellenőrzésére használható eszközöket hozhat, amelyek segítik az elnyomó rendszereket, és halálos veszélybe sodorják a nyílt társadalmakat.

A kínai elnök, Hszi Csin-ping megkezdte az úgynevezett szociális kreditrendszer kiépítését. Ha sikerrel jár, az államnak totális hatalma lesz a polgárai felett."

(...)

"Én magam a nyílt társadalom céljáért dolgozom tovább, akár nyerésben van, akár veszít.

Ez a különbség az alapítványi munka és a tőzsde között" - zárja sorait Soros.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.