Törölték az operaházi Ákos-premiert, Ókovács bocsánatot kért

  • narancs.hu
  • 2016. március 6.

Villámnarancs

„Túl korán élesedett a honlapon.”

Reggeli posztunkban még azon hüledeztünk, hogy október 23-án Ákos művének az ősbemutatója lesz a Magyar Állami Operaházban, ám délutánra Ókovács Szilveszter azzal állt elő, hogy nem úgy van az!

A Népszabadságnak nyilatkozó operaigazgató azt mondta: „néhány régi Ákos-számot szeretnének használni a kamaradrámához, de erről még nincs se szerződés, se engedély. A hír véletlenül és túl korán került ki az Operaház honlapjára.”

Szerinte szó sem volt arról, hogy az előadás Ákos műve lenne. Ókovács a Népszabadságnak elmondta azt is, hogy a popzenész nem új zenét ír az előadáshoz, hanem néhány régi dalát, például az 1956 címűt használnák. Már beszéltek róla Ákossal, de engedélyük még nincs, ahogy szerződésük sincs.

A főigazgató szerint néhány más adattal együtt – a több ezer közül – túl korán élesedett a honlapon, mindegyiket inaktiválják majd. A malőr miatt a főigazgató már elnézést kért Kovács Ákostól.

De miért csak tőle?

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.