Villamosszex holnapután

Villamos, szék

Miért épp a villamosról ne született volna sláger? Olykor még szimbolikus jelentést is kapott a pesti nyomorult.

 


A közlekedési eszközök slágerben szerepeltetésének jelentős hagyományai vannak a hazai szórakoztató iparban. Az etalon kétségkívül az Éjjel az omnibusz tetején, bár ha jobban megpiszkáljuk a dolgot, végeredményben Petőfi A négyökrös szekere is hasonló tartalommal bír: éjszaka, szerető, személyszállító eszközök – állati hajtással.

 

A korszerűbb járművek megjelenése természetesen nem hagyta hidegen a dalszerzőket, de most mellőzzük a vonatos, az autós, a repülős, sőt a rakétás (űr-diszkó!) dalokat, és fókuszáljunk a villamosra, ami nemcsak Budapest utcáin, de a slágeriparban is fantasztikus karriert futott be. Kezdetben kuplék garmadát írták hülye helyzetbe kerülő utasról, kalauzról – pár évvel ezelőtt Fesztbaum Béla színművész állított össze ezekből egy fergeteges műsort –, két dal, az 1928-as évjáratú Hétre ma várom a Nemzetinél, illetve a már az 1930-as évekből származó a Negyvenhatos sárga villamoson a mai napig közismert –  ez utóbbi főleg a lakodalmas rock nagyágyúinak köszönhetően.

A villamosról azonban később sem tudtak leszállni. A magyar popzenében a hetvenes évektől kezdve jó néhány villamosos dal született, és bár csupán egy akad, a Fonográf együttes Első villamos című száma, ami ma is közismert, érdemes felidézni még kettőt az 1970-es évekből, ami a maga módján hátborzongató.

Presser Gábor és Adamis Anna Altatódal felnőtteknek című száma legfőképp azért, mert a Harmincéves vagyok című musicalt – amiben ez a dal is játszik – a Vígszínház 1975-ben, „hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára” rendelte meg Pressertől, vagyis a jeles popzenésznek és lírai szövegírójának tulajdonképpen egy április negyediki ünnepéllyel kellett manipulálniuk – ugyanolyan hatásosan, mint egy-két évvel korábban a Képzelt riport egy amerikai popfesztivál című ostobasággal. Az Altatódal refrénje egyébként ez volt: „Holnap jön egy villamos és átvisz a holnaputánba, holnap jön egy villamos, ne félj!”, ami így, elsőre nettó hülyeségnek tűnik.

Másodikra is az, de mivel a versszakokban a második világháború borzalmait énekelte meg Kútvölgyi Erzsébet, máris más lesz a „megvilágítás”, hiszen emiatt a holnaputánba szállító villamos már kőkemény szimbólum – lehet, hogy Szabó István épp e dal hatására forgatta egy évvel később – ahogy arról korábban megemlékeztünk – életművének leggyengébb láncszemét, a Budapesti meséket?

De van ennél is sokkal rémesebb: a magyar pop méltán elfeledett gyalázata, a Kati és a Kerek Perec 1979-es lemezén szerepel a Villamos-szerelem című dal, ami egy ritka jelenséget, a „tárgyszexet” taglalja sajátos módon. Mert miről is van szó? Konkrétan arról, hogy két – természetesen 6-os! – villamos egymásba szeret, ám mivel „ellenük dolgozik folyvást a forgalom”, csak a remízben tudnak egymáséi lenni.

Jó szórakozást!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.