Villamosszex holnapután

Villamos, szék

Miért épp a villamosról ne született volna sláger? Olykor még szimbolikus jelentést is kapott a pesti nyomorult.

 


A közlekedési eszközök slágerben szerepeltetésének jelentős hagyományai vannak a hazai szórakoztató iparban. Az etalon kétségkívül az Éjjel az omnibusz tetején, bár ha jobban megpiszkáljuk a dolgot, végeredményben Petőfi A négyökrös szekere is hasonló tartalommal bír: éjszaka, szerető, személyszállító eszközök – állati hajtással.

 

A korszerűbb járművek megjelenése természetesen nem hagyta hidegen a dalszerzőket, de most mellőzzük a vonatos, az autós, a repülős, sőt a rakétás (űr-diszkó!) dalokat, és fókuszáljunk a villamosra, ami nemcsak Budapest utcáin, de a slágeriparban is fantasztikus karriert futott be. Kezdetben kuplék garmadát írták hülye helyzetbe kerülő utasról, kalauzról – pár évvel ezelőtt Fesztbaum Béla színművész állított össze ezekből egy fergeteges műsort –, két dal, az 1928-as évjáratú Hétre ma várom a Nemzetinél, illetve a már az 1930-as évekből származó a Negyvenhatos sárga villamoson a mai napig közismert –  ez utóbbi főleg a lakodalmas rock nagyágyúinak köszönhetően.

A villamosról azonban később sem tudtak leszállni. A magyar popzenében a hetvenes évektől kezdve jó néhány villamosos dal született, és bár csupán egy akad, a Fonográf együttes Első villamos című száma, ami ma is közismert, érdemes felidézni még kettőt az 1970-es évekből, ami a maga módján hátborzongató.

Presser Gábor és Adamis Anna Altatódal felnőtteknek című száma legfőképp azért, mert a Harmincéves vagyok című musicalt – amiben ez a dal is játszik – a Vígszínház 1975-ben, „hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára” rendelte meg Pressertől, vagyis a jeles popzenésznek és lírai szövegírójának tulajdonképpen egy április negyediki ünnepéllyel kellett manipulálniuk – ugyanolyan hatásosan, mint egy-két évvel korábban a Képzelt riport egy amerikai popfesztivál című ostobasággal. Az Altatódal refrénje egyébként ez volt: „Holnap jön egy villamos és átvisz a holnaputánba, holnap jön egy villamos, ne félj!”, ami így, elsőre nettó hülyeségnek tűnik.

Másodikra is az, de mivel a versszakokban a második világháború borzalmait énekelte meg Kútvölgyi Erzsébet, máris más lesz a „megvilágítás”, hiszen emiatt a holnaputánba szállító villamos már kőkemény szimbólum – lehet, hogy Szabó István épp e dal hatására forgatta egy évvel később – ahogy arról korábban megemlékeztünk – életművének leggyengébb láncszemét, a Budapesti meséket?

De van ennél is sokkal rémesebb: a magyar pop méltán elfeledett gyalázata, a Kati és a Kerek Perec 1979-es lemezén szerepel a Villamos-szerelem című dal, ami egy ritka jelenséget, a „tárgyszexet” taglalja sajátos módon. Mert miről is van szó? Konkrétan arról, hogy két – természetesen 6-os! – villamos egymásba szeret, ám mivel „ellenük dolgozik folyvást a forgalom”, csak a remízben tudnak egymáséi lenni.

Jó szórakozást!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?