Villamosszex holnapután

Villamos, szék

Miért épp a villamosról ne született volna sláger? Olykor még szimbolikus jelentést is kapott a pesti nyomorult.

 


A közlekedési eszközök slágerben szerepeltetésének jelentős hagyományai vannak a hazai szórakoztató iparban. Az etalon kétségkívül az Éjjel az omnibusz tetején, bár ha jobban megpiszkáljuk a dolgot, végeredményben Petőfi A négyökrös szekere is hasonló tartalommal bír: éjszaka, szerető, személyszállító eszközök – állati hajtással.

 

A korszerűbb járművek megjelenése természetesen nem hagyta hidegen a dalszerzőket, de most mellőzzük a vonatos, az autós, a repülős, sőt a rakétás (űr-diszkó!) dalokat, és fókuszáljunk a villamosra, ami nemcsak Budapest utcáin, de a slágeriparban is fantasztikus karriert futott be. Kezdetben kuplék garmadát írták hülye helyzetbe kerülő utasról, kalauzról – pár évvel ezelőtt Fesztbaum Béla színművész állított össze ezekből egy fergeteges műsort –, két dal, az 1928-as évjáratú Hétre ma várom a Nemzetinél, illetve a már az 1930-as évekből származó a Negyvenhatos sárga villamoson a mai napig közismert –  ez utóbbi főleg a lakodalmas rock nagyágyúinak köszönhetően.

A villamosról azonban később sem tudtak leszállni. A magyar popzenében a hetvenes évektől kezdve jó néhány villamosos dal született, és bár csupán egy akad, a Fonográf együttes Első villamos című száma, ami ma is közismert, érdemes felidézni még kettőt az 1970-es évekből, ami a maga módján hátborzongató.

Presser Gábor és Adamis Anna Altatódal felnőtteknek című száma legfőképp azért, mert a Harmincéves vagyok című musicalt – amiben ez a dal is játszik – a Vígszínház 1975-ben, „hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára” rendelte meg Pressertől, vagyis a jeles popzenésznek és lírai szövegírójának tulajdonképpen egy április negyediki ünnepéllyel kellett manipulálniuk – ugyanolyan hatásosan, mint egy-két évvel korábban a Képzelt riport egy amerikai popfesztivál című ostobasággal. Az Altatódal refrénje egyébként ez volt: „Holnap jön egy villamos és átvisz a holnaputánba, holnap jön egy villamos, ne félj!”, ami így, elsőre nettó hülyeségnek tűnik.

Másodikra is az, de mivel a versszakokban a második világháború borzalmait énekelte meg Kútvölgyi Erzsébet, máris más lesz a „megvilágítás”, hiszen emiatt a holnaputánba szállító villamos már kőkemény szimbólum – lehet, hogy Szabó István épp e dal hatására forgatta egy évvel később – ahogy arról korábban megemlékeztünk – életművének leggyengébb láncszemét, a Budapesti meséket?

De van ennél is sokkal rémesebb: a magyar pop méltán elfeledett gyalázata, a Kati és a Kerek Perec 1979-es lemezén szerepel a Villamos-szerelem című dal, ami egy ritka jelenséget, a „tárgyszexet” taglalja sajátos módon. Mert miről is van szó? Konkrétan arról, hogy két – természetesen 6-os! – villamos egymásba szeret, ám mivel „ellenük dolgozik folyvást a forgalom”, csak a remízben tudnak egymáséi lenni.

Jó szórakozást!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.