Számmisztika és tömegközlekedés

Villamos, szék

A november 7-i avatónak ugyan lőttek, a karácsonyi ünnepélyes átadás pedig azokban időkben pedig szóba se jöhetett, így került a képbe a generalisszimusz közelgő születésnapja. Az emlékezés ötlete állítólag az egyik első kiképzett trolivezető nő, Tiffinger Emma fejéből pattant ki, ami persze valószínűleg annyira volt magánkezdeményezés, mint manapság egy-egy önálló képviselői indítvány.

Az első pesti trolibusz 1949. december 21-én indult, és amint köztudott, azért kapta a 70-es számot, hogy Sztálin születésnapjára emlékezzenek. Azt viszont kevesebben tudják, hogy az ünnepi számozás egyáltalán nem volt előre megtervezett mutatvány, eredetileg ugyanis november 7-én kellett volna forgalomba állnia annak a huszonöt MTB 82-es típusú, orosz járműnek, ami a hivatalos közlemény szerint a baráti Szovjetunió ajándékaként érkezett.

Noha a trolik java addigra – egészen pontosan október 26-án – már Budapesten volt, ám a felsővezeték kiépítése nehézkesen haladt és az újdonsült  járművezetői állománynak is időre volt szüksége, hogy ne az átadás napján lásson először az életében trolibuszt. Ráadásul átvételkor derült ki az is, hogy az orosz trolik áramszedője nem passzol a budapesti felsővezetékhez, így azokat utolsó pillanatban tudták csak lecserélni aranyárban mért svájci alkatrészekre.

A november 7-i avatónak ugyan lőttek, a karácsonyi ünnepélyes átadás pedig azokban időkben pedig szóba se jöhetett, így került a képbe a generalisszimusz közelgő születésnapja. Az emlékezés ötlete állítólag az egyik első kiképzett trolivezető nő, Tiffinger Emma fejéből pattant ki, ami persze valószínűleg annyira volt magánkezdeményezés, mint manapság egy-egy önálló képviselői indítvány.

A közlekedési számmisztika azonban egy évvel később folytatódott, amikor 1950-ban, immár valóban november 7-én átadták a Sztálin (vagyis az Árpád) hidat. A hídon közlekedő új villamos a 33-as számot kapta – az 1917-es proletárforradalom évfordulójára emlékezve. Nem sokkal később az Újpesten meginduló új villamosjárat számozása is az emlékmű-állítás jegyében telt, bár ez már erőltetett volt, hogy legfeljebb az ismeretlen – és valószínűleg igen befolyásos – ötletgazda vette komolyan. A járat ugyanis azért kapta a 10-es számot, mert Újpestet 1945. január 10-én szabadították fel a szovjet csapatok.

Visszatérve a sztálini 70-esre: a rendszerváltás idején szóba került, hogy a járatot átszámozzák, ám a BKV praktikus okokból – táblacsere+utastájékoztatás=sok pénz – nem foglalkozott komolyan a témával, a 70-es tehát maradhatott a trolik homlokán. Az idei fővárosi utcanév változtatási dömping után azonban nem vennék rá mérget, hogy az idők végezetéig is ezt a számot fogja viselni az első pesti trolibusz.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?