Számmisztika és tömegközlekedés

Villamos, szék

A november 7-i avatónak ugyan lőttek, a karácsonyi ünnepélyes átadás pedig azokban időkben pedig szóba se jöhetett, így került a képbe a generalisszimusz közelgő születésnapja. Az emlékezés ötlete állítólag az egyik első kiképzett trolivezető nő, Tiffinger Emma fejéből pattant ki, ami persze valószínűleg annyira volt magánkezdeményezés, mint manapság egy-egy önálló képviselői indítvány.

Az első pesti trolibusz 1949. december 21-én indult, és amint köztudott, azért kapta a 70-es számot, hogy Sztálin születésnapjára emlékezzenek. Azt viszont kevesebben tudják, hogy az ünnepi számozás egyáltalán nem volt előre megtervezett mutatvány, eredetileg ugyanis november 7-én kellett volna forgalomba állnia annak a huszonöt MTB 82-es típusú, orosz járműnek, ami a hivatalos közlemény szerint a baráti Szovjetunió ajándékaként érkezett.

Noha a trolik java addigra – egészen pontosan október 26-án – már Budapesten volt, ám a felsővezeték kiépítése nehézkesen haladt és az újdonsült  járművezetői állománynak is időre volt szüksége, hogy ne az átadás napján lásson először az életében trolibuszt. Ráadásul átvételkor derült ki az is, hogy az orosz trolik áramszedője nem passzol a budapesti felsővezetékhez, így azokat utolsó pillanatban tudták csak lecserélni aranyárban mért svájci alkatrészekre.

A november 7-i avatónak ugyan lőttek, a karácsonyi ünnepélyes átadás pedig azokban időkben pedig szóba se jöhetett, így került a képbe a generalisszimusz közelgő születésnapja. Az emlékezés ötlete állítólag az egyik első kiképzett trolivezető nő, Tiffinger Emma fejéből pattant ki, ami persze valószínűleg annyira volt magánkezdeményezés, mint manapság egy-egy önálló képviselői indítvány.

A közlekedési számmisztika azonban egy évvel később folytatódott, amikor 1950-ban, immár valóban november 7-én átadták a Sztálin (vagyis az Árpád) hidat. A hídon közlekedő új villamos a 33-as számot kapta – az 1917-es proletárforradalom évfordulójára emlékezve. Nem sokkal később az Újpesten meginduló új villamosjárat számozása is az emlékmű-állítás jegyében telt, bár ez már erőltetett volt, hogy legfeljebb az ismeretlen – és valószínűleg igen befolyásos – ötletgazda vette komolyan. A járat ugyanis azért kapta a 10-es számot, mert Újpestet 1945. január 10-én szabadították fel a szovjet csapatok.

Visszatérve a sztálini 70-esre: a rendszerváltás idején szóba került, hogy a járatot átszámozzák, ám a BKV praktikus okokból – táblacsere+utastájékoztatás=sok pénz – nem foglalkozott komolyan a témával, a 70-es tehát maradhatott a trolik homlokán. Az idei fővárosi utcanév változtatási dömping után azonban nem vennék rá mérget, hogy az idők végezetéig is ezt a számot fogja viselni az első pesti trolibusz.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.