Számmisztika és tömegközlekedés

Villamos, szék

A november 7-i avatónak ugyan lőttek, a karácsonyi ünnepélyes átadás pedig azokban időkben pedig szóba se jöhetett, így került a képbe a generalisszimusz közelgő születésnapja. Az emlékezés ötlete állítólag az egyik első kiképzett trolivezető nő, Tiffinger Emma fejéből pattant ki, ami persze valószínűleg annyira volt magánkezdeményezés, mint manapság egy-egy önálló képviselői indítvány.

Az első pesti trolibusz 1949. december 21-én indult, és amint köztudott, azért kapta a 70-es számot, hogy Sztálin születésnapjára emlékezzenek. Azt viszont kevesebben tudják, hogy az ünnepi számozás egyáltalán nem volt előre megtervezett mutatvány, eredetileg ugyanis november 7-én kellett volna forgalomba állnia annak a huszonöt MTB 82-es típusú, orosz járműnek, ami a hivatalos közlemény szerint a baráti Szovjetunió ajándékaként érkezett.

Noha a trolik java addigra – egészen pontosan október 26-án – már Budapesten volt, ám a felsővezeték kiépítése nehézkesen haladt és az újdonsült  járművezetői állománynak is időre volt szüksége, hogy ne az átadás napján lásson először az életében trolibuszt. Ráadásul átvételkor derült ki az is, hogy az orosz trolik áramszedője nem passzol a budapesti felsővezetékhez, így azokat utolsó pillanatban tudták csak lecserélni aranyárban mért svájci alkatrészekre.

A november 7-i avatónak ugyan lőttek, a karácsonyi ünnepélyes átadás pedig azokban időkben pedig szóba se jöhetett, így került a képbe a generalisszimusz közelgő születésnapja. Az emlékezés ötlete állítólag az egyik első kiképzett trolivezető nő, Tiffinger Emma fejéből pattant ki, ami persze valószínűleg annyira volt magánkezdeményezés, mint manapság egy-egy önálló képviselői indítvány.

A közlekedési számmisztika azonban egy évvel később folytatódott, amikor 1950-ban, immár valóban november 7-én átadták a Sztálin (vagyis az Árpád) hidat. A hídon közlekedő új villamos a 33-as számot kapta – az 1917-es proletárforradalom évfordulójára emlékezve. Nem sokkal később az Újpesten meginduló új villamosjárat számozása is az emlékmű-állítás jegyében telt, bár ez már erőltetett volt, hogy legfeljebb az ismeretlen – és valószínűleg igen befolyásos – ötletgazda vette komolyan. A járat ugyanis azért kapta a 10-es számot, mert Újpestet 1945. január 10-én szabadították fel a szovjet csapatok.

Visszatérve a sztálini 70-esre: a rendszerváltás idején szóba került, hogy a járatot átszámozzák, ám a BKV praktikus okokból – táblacsere+utastájékoztatás=sok pénz – nem foglalkozott komolyan a témával, a 70-es tehát maradhatott a trolik homlokán. Az idei fővárosi utcanév változtatási dömping után azonban nem vennék rá mérget, hogy az idők végezetéig is ezt a számot fogja viselni az első pesti trolibusz.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.