Haladó munkamódszerek – Hogyan építsék a villamosvezetők a szocializmust?

  • Zsigmond Gábor
  • 2015. augusztus 9.

Villamos, szék

A Haladó munkamódszerek egy könyvsorozat volt az ötvenes években, a "felemelkedő munkásosztály szakmai öntudatra nevelése céljából" adták ki. Kedvencünk a Gazdaságos villamosvezetés című kötet.

„A termelési eszközök társadalmi tulajdonba vételével hazánkban is megváltozott a dolgozók munkához való viszonya.” Ezzel a felvezetéssel indít a mű, majd büszkén így folytatódik:„a közúti vasutak múltban megalázott, megszámozott dolgozói gazdái lettek a gondjaikra bízott villamoskocsiknak. Az öntudatos kocsivezetők ezért tesznek többek a szabályokban előírt feladatoknál…”.

false

Az viszont a szerzők már elfelejették hozzátenni, hogy az akkori villamosok máskülönben nem juthattak volna el a végállomásig sem. Az 1950-es évek elején ugyanis a járművek nagy része még az első világháború előtt készült, közel 40%-uk még a századforduló előtt! Bőven volt mit tenni a szabályokon túl. Ha valaki nem tudta, hogyan és hol kell egy jókorát ráverni kalapáccsal a kontrollerre, lehet, hogy a villamosa el sem indult.

Amúgy az 1060 példányban megjelent villamosvezetői könyvecskében nemcsak azt írták le, hogy milyen műszaki és kezelési hibák fordulhatnak elő a menetkapcsolóval, ellenállásokkal, egyenáramú gépekkel, vagy éppen a fékekkel…  A „Szocialista mozgalmak a villamosvezetői munkaterületen” fejezetből  azt is megtanították a villamosvezetőknek, hogy „a szocialista mozgalmak célja, hogy mennyiségi vagy minőségi vonatozásban növeljék a teljesítményeket, s ezen keresztül meggyorsítsák a szocializmus építését.”

De hogyan építsék a villamosvezetők a szocializmust? Nos, a könyv szerint „sztahanovista lehet az a villamosvasúti kocsivezető, aki a "100 000 km-es mozgalomban" részt vevő brigádnak a kocsi mozgalomba vételétől kezdve az előírt teljesítmény lefutásáig (de legalább a teljesítmény 75%-áig) tagja marad és hibájából semmiféle káros esemény nem fordul elő, ellene jelentés nem érkezik.” Nem úgy, mint az alábbi képen.

false

 

Fotó: fortepan.hu

Végül azt is előírták, hogy „a villamos kocsivezető sztahanovista kötelessége, hogy élenjáró munkamódszerét legalább két dolgozótársának rendszeresen átadja”. A 100 000 km-es mozgalom,ami a „Szovjetunió közlekedési dolgozóinak példamutatása nyomán” 1950. március 13-án indult, tehát azt jelentette, hogy a brigád és villamosvezető gondjaira bízott kocsi 100 000 kilométert tesz meg úgy, hogy nem robban le menet közben, és máskülönben sem szenved balesetet. Ahogy a könyvből kiderül, e csoda elsőként a 2700-as és 2904-es pályaszámú villamosokkal esett meg, ám a kocsivezetők nevét már nem említi a könyv...

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.